Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 2-3. szám - Barla Szabó Jenő: Barla Szabó János
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 80 a jelen voltakat uj választásra. Nagy Dániel Madarast, én Kunhegyest választottam, mely két éves rektoria volt. Három fi tanító volt itt igazgatásom alatt. Miután ezen hivatalban két évet, mely mondhatom számtalan tiszta örömöket nyújtott, eltöltöttem, 1831. év május 2-án haza felé indultam. Budán nehány napot töltöttem. Pesten többeket felkerestem azon ismerőseim közül, kik az orvosi tudományt tanulták, elhatároztam magamat, hogy visszatérek Pestre a tanulási év kezdetén s az orvosi tudományokat fogom tanulni. Midőn azonban Somogyba megérkezik — innen a szövegben levő tartalmat adjuk •— és Orcziban felkeresi Lestvérbátyját, Istvánt, ki e gyülekezetnek lelkésze, itt várja már a belső-somogyi református egyházmegye consistoriumának levele, melyben a csurgói igazgatótanári hivatalra hívják meg. Maga mondja : „Kedves és meglepő volt reám nézve a meghívás ! Nem soká haboztam, hogy mittevő legyek ? Csurgó vidéke mindig gyönyörködtető volt reám nézve. Ott töltek el ifjúságom több évei s ezekre édes volt emlékezni. Tanítani szerettem. A lelkészi pálya — habár ismertem göröngyösségét mégis fenségesnek mutatkozott előttem. Elhatároztam hát magamat e terhes, de nem épen rósz jövedelmű, igen tisztességes hivatal elvállalására.“ Felkeresi az egyházmegye elnökségét : Sárközy István gondnokot, Buday Pál nagybajomi lelkészt és esperest, megköszöni a megbízást s az 1831-ik év szept. 19-én elfoglalja igazgatói tisztét Csurgón. Öt tanévet tölt el lankadatlan munka, fáradozás közepett a gimnázium szolgálatában, ahol a tanuló ifjúság és szülők szeretik s mint ecclesialis papot — mert az igazgató-tanársággal a csurgói református lelkészi hivatal is össze volt kötve — a református gyülekezet tiszteli, becsüli. Az egyházmegye azzal honorálta a jeles eredménnyel fáradozó tanárokat, hogy lelkészi állás üresedése esetén a consistorium —• ha az illetőnek kedve volt lelkészi munkakört vállani —, kirendelte paróchiára. Barla Szabó Jánosnak értékelve a tractus szellemi kiválóságát, 1836 tavaszán a dél Somogybán fekvő visontai gyülekezetbe rendelte lelkészül.® Ez év március 24-én érkezik Visontára s 35 éven át 1871-ben bekövetkezett haláláig e gyülekezetnek lelkipásztora. Már Csurgón családot alapít, Visontán népes családja körében a papi hivatal ellátása mellett széleskörű irodalmi munkásságot fejt ki, ez úton is megörökíti nevét az egyházmegye kiváló papjainak sorozatában. Közlöm irodalmi alkotásainak címét, ezek: Ringaújlak, megjelent a Hírnök 1842. évi 85. és a Prot. Egyh. és Isk. Lap ugyanez évfolyam 32. számában. Felvilágosítás (az egyházmegyei világi tanács- bírák választása ügyében). Prot. Egyh. és Isk. Lap 1842. 39. sz. Győzzön ami jobb. Ugyanott 1844. 29. sz. Egy-két szó B. I.-nek a tisztújítás ügyében. Ugyanott. 1844. 4L sz. Hálanyilatkozat. (Gr. Széchenyi Lajos telekadományáért Visontán elemi iskolai célra.) Ugyanott, 6 E szerint a belső-somogyi egyházmegye gyülekezetei ez időben nem éltek a lelkészválasztás jogával, a tanácsbírák testületé (consistorium) rendelt be a gyülekezetbe lelkészt.
