Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 2-3. szám - Horváth Károly: A földrajztanítás segédeszközei
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 71 különféle átmetszeteket készítünk, sok olyan térképolvasási előismeret birtokába juttathatjuk tanítványainkat, amelyeket egyébként képekről csak nehezen tudnánk megmagyarázni nekik, pl. a rétegvonalakat. P. Wagner azt mondja, hogy a térképolvasás elemeinek tanítására legalkalmasabb maga a természet, de mivel minden lakóhely nem alkalmas minden földrajzi jelenség szemléltetésére, ezért mesterséges szemléltetéshez kell fordulnunk és pedig lehetőleg olyanhoz, mely a földrajzi jelentőségű felszínjelenségeket a valóságnak megfelelően szemlélteti. Erre a célra alkalmasabb kezdetben a dombormű, mint a térkép. Wagner szerkesztett erre a célra domborműveket, amelyek könnyen megfigyelhető módon szemléltetik a magassági viszonyokat. A domborművek a természetnek megfelelően vannak színezve. A hegyoldalak között vannak olyanok, melyek függélyes és vízszintes metszetben is szétszedhetők. A legérdekesebb a szemléltető tárgyak között a fehér drótfonálból készült hegyváz, mely fekete papiroslapra téve, a megfelelő hegyalakulat alaprajzi képét is megmutatja, amiből aztán a csíkozás különböző voltát jól megmagyarázhatjuk. Nálunk Bezdek József dr. Farkas Sándorral szerkesztett képsorozatot az alapfogalmak szemléltetésére (Lampel kiadás). Néhai Molnár Vince újpesti polg. iskolai tanár hazánk különböző részeit (Gellérthegy, Magas-Tátra, Erdély stb.) dolgozta fel domborművekben, hogy rajtok szemléltethessük az alapfogalmakat és mindjárt megrögzíthessük ismereteinket a katonai térképeken. Legutóbb Erődi Kálmán dr. több munkatárssal (Kókai L. kiadása) az alapfogalmak bemutatására eszményi tájképeket feltüntető domborműveket szerkesztett. A domborművek mellett jó szolgálatot tesz a térképolvasásban és a földrajztanításban a vázolás. Ehhez a módszerhez szükséges azonban, hogy a T. a térképolvasás elemeit néhány vonásban rajzzal is ki tudja fejezni. A vázolást ne csupán a földrajzi képek rajzolására terjesszük ki, hanem a térképiekre is. De a térképvázolás csak abban az esetben lesz előnyös a földrajztanításban, ha a tanuló a rajzolásban előforduló jelekből, azoknak valóságos tárgyi képeire és jelentőségére is tud következtetni. A vázolás történhetik olyan módon, hogy csak a T. rajzol, de rajzolhat a T. a tanulókkal együtt is. A térképvázolás szolgálatában állanak a különféle földrajzi rajzfüzetek. De ezek azért nem felelnek meg tulajdonképpeni céljok- nak, mivel a vázolandó térképnek egyes részei a rajzfüzetben már fel vannak dolgozva. Csakis azok a térképvázlatok mélyítik földrajzi ismereteinket, melyek a tanítás folyamán készülő térképvázlatokat teljesen feldolgozzák. Túlságosan sokat követelni a rajzok részletes feldolgozásában nem ajánlatos, mert bár a földrajzi szó magában foglalja a rajzol, mégis a rajz a földrajztanításban nem lehet cél, hanem csak eszköz, mellyel bizonyos felszínképeket, térbeli kiterjedéseket és helyi ismereteket igyekszünk, mintegy foglalkoztatva, a tanulók emlékezetében megrögzíteni. Ide hívjuk segítségül a munkaiskolát, felhasználjuk annak sokféle
