Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 1. szám - Megjegyzések
46 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Paedagogiai Szemináriumok második kötete most jelent meg Kehrer Károly és Krehnyay Béla kir. tanfelügyelők szerkesztésében. A múlt évben megjelent első kötet a magyarnyelvi tárgykör tantárgyait tárgyalja, míg a most megjelent második kötet a földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek, valamint a számolás és mérés tantárgyainak tanítási módjaira vonatkozólag ad hasznos útmutatást a legújabb paedagogiai irányelvek szerinti tanítás módjaira nézve. Kehrer Károly Pest vármegye kir. tanfelügyelője kimerítő utasítást ad az elemi iskolák évi tananyagának felosztására és közvetlen előadásban tárgyalja, miként kell a számolást és mérést a gyakorlati élet követelményeinek megfelelően eredményesen tanítani. Nem elvont számfogalmak, de a gyermeket környékező élet legyen ezen tantárgyak tanításának gerince, s végeredményben oly erkölcsi alapot kell ezen tantárgyak kapcsán a gyermekek lelkében megalapozni, amely a takarékosság, a józan életbeosztás és így a lelki megnyugvás megalapozását szolgálja. — Krehnyay Béla a földrajz, történelem és polgári jogok okszerű és eredményes tanításának módjait jelöli meg s ezen tantárgyak érzelemnevelő hatásait emeli ki. A hatalmas kötetben az egyes tantárgyak elméleti tanítása mellett 60 gyakorlati tervezet nyújt követendő példát az egyes tanítási egységek mikénti feldolgozására. Ez egyben hű képet ad arról, hogy Pest vármegye tanítósága milyen sok rátermettséggel és magas paedagogiai tudással végzi nevelő-tanítói hivatását. A könyv ára 7 P és megrendelhető Pest vármegye kir. tanfelügyelőségénél Budapest, V. Rudolf-rakpart 6., III. emelet. MEGJEGYZÉSEK. Az énektanítás a református középiskolákban. Szerkesztő barátomtól megtudván, hogy a Szemlének ez a mostani száma énektanítási kérdésekkel foglalkozik, alkalmat veszek magamnak, hogy az énektanításra vonatkozólag két kérdésre felhívjam a figyelmet. A református középiskolák tantervének egyik fő jellemvonása az énektanítás felkarolása. Míg az állami iskoláknál csak a két első osztályban szerepel az ének, mint kötelező rendkívüli tárgy, heti 1—1 órában, addig a református főgimnáziumokban már régi időktől kezdve az I—IV. osztályban heti 2—2, az V—VIII. osztályban heti 1—1 órán, összesen 12 órában tanították az éneket. Az állami középiskoláknál az 1920—110,491. V. sz. rendelet rendeli el az énektanítást, mint kötelező rendkívüli tárgyat, de csak az I—II. osztályban. Az 1924-es és 1926-os tantervből azonban teljesen hiányzik az ének, már azt hittem, újra kimarad, mint a szépírás, de az 1926-ban megjelent 1925—3753. ein. számú rendelet -— mely a melléktárgyak tanítását szabályozza - újra az I—II. osztályba teszi, sőt a tantervét is megadja. Mint nem kötelező melléktárgyat bevezeti a III—VIII. osztályba is, „énekgyakorlat“ címén. Az evangélikus iskolákban az évvégi értesítők szerint legtöbbnyire az I—IV. osztályokban van énektanítás, kivéve a budapesti leány középiskolát?
