Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 10. szám - Török Tibor: A gödöllői Jamboree
332 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE A gödöllői Jamboree. 1929 augusztus 4-én nagy gyülekezet hallgatta Angliának egy hatalmas szép parkjában a canterburyi érseknek a prédikációját. Óriási gyülekezet, vagy harmincezer ember. Megafonok vitték a prédikáció szavait mindenkihez : „Huszonegy évvel ezelőtt egy katona álmodott valamit. Azt álmodta, hogy a cserkész jobbá teszi az embereket. Azt álmodta, hogy a saját nemzetének fiait teszi egészségessé, boldoggá, segítővé, szolgálni istent és hazát. És az ő álma ma a világ egyik legnagyobb valósága lett. Nem jön egyedül, hanem majdnem kétmillió fiú barátságát hozta el a világ minden részéből. Vájjon mit érezhet a szívében . . . ?“ Néhány hónap múlva, 1933 augusztus 1-én, ha a Mindenható úgy akarja, a gödöllői mezőkön gyűlnek össze azok, akik annak a katonának, lord Baden Powellnek, a cserkészet megalapítójának álmát valóra váltották. Ide, Magyarországra hozzák el kétmillió fiú barátságát. Eljönnek ide, hogy megismerjenek bennünket, hogy lássák az országunkat, lássák a küzdelmünket és elvigyék az itt szerzett impresszióikat Japánba, Amerikába, Ceylon szigetére, Afrikába, el a világ minden tája felé. Elvigyék a lelkűkben egy-egy mosolygó magyar arcnak az emlékét. Budapest panorámáját, a magyar Alföld nyilt tekintetét. Ha aztán visszatértek a hazájukba, beszéljenek arról, amit itt láttak s ha legközelebb olvasnak majd erről a népről, örömmel emlegessék az itt töltött napokat. Bájtunk áll, hogy igy legyen. Nemcsak a cserkészparancsnokon, nemcsak Kovács Pista segédőrsvezetőn, hanem mindenkin, aki ma ebben az országban lakik. Aki egy bélyeget elad annak a külföldi fiúnak, aki egyetlen egy kérdésére válaszol, aki feléjük lengeti a kalapját. A jamboree nem a magyar cserkészeté, hanem egész Magyar- országé. Mert hatalmas feladattal állunk szemben. Az eddigiek szerint 20—25,000 külföldi vendégre számíthatunk. Ennek a huszonöt- ezer külföldinek kell rokonszenvessé, kellemessé tennünk az itt- tartózkodását. Huszonötezer külföldivel szemben a magyar cserkészet alig 35,000 főből áll. Tehát majdnem mindegyikőnkre jut egy- egy az idegenek közül. Vájjon sikerül-e kellemessé tennünk a táborozásukat, meg tudunk-é felelni az emberfeletti teljesítménynek akkor, amikor keserű a szánk íze, amikor tépett a lelkünk, amikor minden nap újabb gondot, újabb nehézséget jelent. Meg tudunk felelni akkor, ha a magyar közönség támogat, ha együtt érez velünk ebben a nagy munkában. A társadalomnak támogatnia kell bennünket és nem támogatást várni a cserkészeten keresztül, mint társadalmat nevelő tényezőn keresztül. Meg kell mutatnunk a lelki vendégszeretetet még az ellenségen keresztül is. A magyar cserkészet célkitűzései közé tartozik, hogy megismertesse magát és magán kérész-
