Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 10. szám - p. f.: Érettségi vizsgálatot tett tanulók felvétele a tanítóképzőbe
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 325 a megengedett létszám pedig 40. A debreceni református tanítónő- képző-intézetnek 1920 körül volt 10-es létszámú osztálya is, első évfolyamára ma 200—300 tanuló pályázik. Az első évfolyam létszáma a harmadik osztályban a gimnázium hatodik osztályából átlépett tanulókkal újból növekedett, valamint az utolsó évfolyam, az V. osztály létszáma is a középiskolai érettségi vizsgálatot tett tanulók egyre nagyobb számmal történő jelentkezésével. E körülmény több tanító(nő)képző-intézetünket arra késztette, hogy az érettségi vizsgálatot tett tanulók számára külön szakaszt, párhuzamos V. osztályt szervezzen meg, amely a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által kiadott külön tanterv szerint haladt, az elméleti és gyakorlati pedagógiai kiképzés és a művészeti tárgyak nagyobb óraszámával kívánta egy év alatt a szakképzettséget megadni. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1930-ban megtiltotta a felvételt a középiskola hatodik osztályából a tanítóképző harmadik évfolyamára, a folyó iskolai év elején pedig elrendelte, hogy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulók a tanító(nő)- képző-intézetnek csak negyedik évfolyamára vehetők fel, miután a tanító(nö)képző-intézet I—III. évfolyamáról sikeres különbözeti vizsgálatot tettek. A rendelkezés forrása nyilvánvalóan azon tapasztalat, illetve feltevés, hogy a középiskola elvégzése után egy évi stúdium a tanító- (nő)képző-intézetben nem elegendő a tanítói kiképzésre, vagyis inkább átképzésre, hiszen a tanítói hivatás betöltéséhez nem elégséges,bizonyos intellektuális javak bizonyos mennyisége, amelyek meglétéről jórészben az érettségi bizonyítvány is tanúskodik, sőt bizonyos gyakorlati tanítói készség sem, itt e javakkal legalábbis egyenértékű a nevelői érzület és gondolkodás, amelyhez csak éveken át tartó, e célt szolgáló nevelés és oktatás vezethet. Az intézkedés oka azonban kétségtelenül az érettségi vizsgálatot tett tanulók évről-évre fokozódó tódulása is'^a tanító(nő)képző- intézetbe. Bizonyos, hogy e rendelkezés csak az első években fogja az érettségizett tanulókat a tanítói pályától visszatartani. Pár év múlva, ha mai gazdasági helyzetünk nem változik, az érettségi vizsgálatot tett tanító(nő)képző-intézeti növendékek létszáma nem csekély százalék lesz. És minthogy e növendékek együtt nevelkednek a rendes IV. és V. évfolyambeliekkel — csak a rendelkezésre álló férőhelyek számához képest vehetők fel — a képző-intézeti tanulmányok idejüket és energiájukat csak csekélyebb mértékben kötik le. Hiszen ezek a növendékek magyar nyelv- és irodalomból, történelemből, mennyiségtanból, fizikából, németből érettségi vizsgálatot tettek, a képzőintézet IV. és V. évfolyamán e tárgyakat csak ismételni fogják, mégpedig kisebb terjedelemben. A tanító(nő)képző-intézet ugyanis e tárgyakat kisebb óraszámmal tanítja, így az anyag terjedelme tekintetében is szerényebb igényekkel léphet föl annál is inkább, mert a tananyag megtanítása mellett a tanító(nő)képzőnek a magyar nyelvből,