Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 9. szám - Hazai és külföldi irodalom

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 295 rezonálás. VI. A hívő ember exisztenciális rezonálásának kiváltója. VII. A hit folytatólagos elemzése. VIII. A hit negatív és pozitív oldala. IX. A hit, mint életközösség. X. A hit eszkhatológiai jellege. XI. A teológiai gondolkozást éltető hit. XII. A Krisztus követésében kiteljesülő hit. XIII. A hit misztériuma. Üjszerű kategóriái, kifejezései közül egyik termékenyebb a másiknál. Csak hármat említünk meg, melyeket szerző Kierkegaard-tól vett át. „Kvali­tatív ugrás“ azt jelenti, hogy két, ellentétes állapot közt folyamatosság, át- fejlődés nincs. Az „egyidejűség“ kategóriája a történeti Jézust a múlt, az „illic et tune“ mauzóleumából idevarázsolja a „hic et nunc“ exisztenciális keretei közé, az örök jelenbe, mint megdicsőült Krisztust, mint élő és velünk levő Valóságot. „Krisztus inkognitója“ megfelel a fentebb már érintett „Deus absconditus“-nak, az elrejtett Istennek. Nem úgy van-é, hogy a Krisztusban adott kijelentés elrejtőzik a hitetlen, a méltatlan elől, mint egy érzékeny, szent titdk? Nem azt mondja-e minden hitetlen : Jézus csak olyan ember mint más, a bibliai történet csak egy része az emberi történelemnek, a csoda természetes, megfejthető esemény vagy esetleg eszmevetület, de minden­esetre csak emberi dolog? Ez a kategória magyarázza meg nekünk, hogy miért nem ad Isten közvetlenül „jelt“ a hitetlen világ számára és hogy Jézus Krisztus miért megy keresztül „inkognitóban“ a profán történelmen •—■ egé­szen addig az utolsó napig, amelyen majd le fogja vetni inkognitóját (Máté ev. 24, 30)? Kétségtelen, hogy ez a könyv nem-teológusoknak nem könnyű olvas­mány. Azonban rendkívül erős és mély filozófiája a tanárembert is érdekelni fogja. És ami fontosabb : a hívő lélek, még a laikus is, valami rendíthetetlen és napsugaras bizonyosságot fog ebben a könyvben találni, mert e könyv őt a „homo naturális“ és a „humánum“ megbízhatatlan talajáról azokba az ■örök, változhatatlan transzcendens magasságokba ragadja fel, amelyekbe ugyan semmiféle metafizika be nem hatolhat, amelyekre támaszkodni ebben a világban „vakmerőség“ és „sötétbeugrás“, de amelyekben mégis ott van az ő üdvössége elrejtve, sem a világtól, sem az emberektől, sem a saját bűnétől nem veszélyeztethető módon, egy világfölötti Kősziklában : Jézus Krisztus érettünk meghasadt szívében. Debrecen. Szele Miklós. Dr. Gréli (Aula : Zipser Volkskunde. Mit einer Landkarte, zahlreichen Textbildern und Kunstbeilagen. Késmárk und Reichenberg 1932. (Vorlag der Anstalt für Sudeten Deutsche Heimatforschung. 342 lap. Ára nincs meg­jelölve. Ügy a könyv előkelő, ízléses nyomdai kiállítását, nemkülönben a kitűnően összeválogatott, pompás mélynyomású, a népviseletet is jellemző képeket és főleg a belső tartalom gazdagságát tekintve Gréb tanártársunk művében első­rangú néprajzi monográfiával van dolgunk. Szinte megszólal benne az ő ki­tűnő kalauzolása mellett a nagy múltú Szepesség régi és mai kultúrrétege. A szokások, játékok, dalok, vidámságok és szomorúságok, bájolások és varázs­lások ősi hagyományai, a népművészet egy-egy tárgycsoportja, s a népvisele­tek színes magyarossága szinte megelevenednek és tartalmat és értelmet nyernek a szép könyv olvasásánál. S a szerzőnek arra is van gondja, hogy a művelődés-, irodalomtörténet, nyelvtudomány, összehasonlító néprajz, művészettörténet és más szaktudomány tanulságaival érdekes fejezetei mögé történeti hátteret rajzoljon. A szepesi nép lelki értékéi ismerjük meg belőlük. Előszavában könyvének keletkezését ismerteti. Művét szerényen az érettebb ifjúságnak szóló „néprajzi segédkönyvnek“ mondja. Hálásan emlé­kezik meg azokról az előmunkálatokról is, amelyek egy Bruckner Gy., Loisch, Bene, Hajig, Grusz, Lux, Mohr, Lindner s a két Weber nevéhez fűződnek. De nagy kincsesbánya a késmárki ,,Karpaten-Posl“ is. A könyv kiadását a reichenbergi szudeta-német kutató-intézet s a müncheni német akadémia tette lehetővé. Bevezetésében a szepesi németséget ismerteti. A Poprád-, Göllnic- és Hernád-völgyi német evang. lakósságról van itt szó. mely azonban már év­tizedek óta az eltótosodás és elpápistásodás folyamatába jutott. Pedig már

Next

/
Thumbnails
Contents