Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 9. szám - Kónya József: Gondolatok a poétika tanításáról
286 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Gondolatok a poétika tanításáról. Ha pedagógiai folyóiratainkat végig lapozzuk, alig találunk olyan cikket, amelyik a poétika tanításával foglalkoznék. Amilyen nagy buzgalommal karolta fel pedagógiánk a magyar irodalomtörténet-tanítás problémáját, épp oly csekély figyelmet fordít a műfaji megértés metodikai és didaktikai kérdéseire. (Egyébként a magyar tudomány is meglehetősen elhanyagolta a költői műfaj elméleti problémákat, hiszen nincs egyetlen nagy, tudományos alapvetéssel szerkesztett poétikánk). Pedig a poétikával való foglalkozás mind tudományos mind pedagógiai szempontból a legcsábítóbb tevékenységek közé tartozik, minthogy a tudomány és művészet érintkezéseit és a művészi nevelés egyik hathatós eszközét kell vizsgálnia. A tanterv (1924) a poétika tanításának célját a világ- és a magyar irodalomból vett olvasmányok tárgyalásában és a „poétikai tanulságok levonásában és összefoglalásá“-ban látja. Az alább következő sorok az olvasmányok tárgyalására és a műfajelméletnek a fejlődés szempontjából való tanítására vonatkoznak. Az olvasmányok tárgyalását illetően néhány szempontra szeretném irányítani a figyelmet. A tantervi Utasítások1 erre is ad irányítást, azonban ezek az irányítások -— nagyon természetesen -— csak általános elveket adhatnak. Szempontjaim poétikai, azaz minthogy a poétika előkészítője az irodalomtörténetnek, irodalomtörténeti jellegűek is. „Az olvasmány nem puszta melléklet vagy példatár az elmélethez, hanem a tanítás állandó főtárgya“ — mondja a tantervi Utasítások. Tehát első feladat az olvasmánynak önmagában és önmagáért való tárgyalása, hogy szépségével erkölcsi és nemzeti szellemével felejthetetlen élményként hasson a tanulóra és lelki világát a szép és nemes eszmények iránt fogékonnyá tegye. Bármennyire is hangsúlyozza azonban az Utasítások, hogy „az olvasmány nem puszta melléklet vagy példatár az elmélethez“, mégis tagadhatatlan, hogy már az olvasmány tárgyalásakor •— különösen a három felső osztályban — kiválóan tekintettel kell lenni az elméleti megállapítandók kiemelésére is. Még a VI. osztály anyaga többé- kevésbbé alkalmat nyújt egész művek részletes megtárgyalására az iskolában s éppen ezért már itt előre kell nézni az irodalomtörténeti szempontokra is. Éppen ezért a VI. osztályban az olvasmányok tárgyalásában olyan elveket vallók sikerre vezetőknek, melyek egyaránt hasznosak a poétika és az irodalomtörténet tanításának. Péterffy László e folyóirat 1931 nov. számában egy nagyon gondolatkeltő és eszméltető cikket közöl Irodalmunk tanításá-ról. Fejtegetéseiben egy magyar irodalmi Vezérkönyv-ről szólva példaképpen egy költemény-elemzést mutat be. (Berzsenyi D. : A közelítő 1 Utasítások a középiskolák (gimnáziumok, reálgimnáziumok, reál- skolák) tantervéhez. 1927.
