Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 9. szám - Törös László: Arany tanár úr
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 266 katolikus elismerő szóval beszél a protestánsok „jóhírű“ iskoláiról. A történettudós miniszternek méltányolnia kell azt a százados értékes munkát, melyet iskoláink mindenha kifejtettek. Reméljük, hogy e méltánylást támogatás és a katolikus intézményekkel való teljesen egyenlő elbánás fogja követni. Ha így lesz, akkor még a mai nehéz időben sem lesz egyházaink és iskoláink helyzete olyan kilátástalan, mint eddig volt. B. D. Arany tanár úr. Ott áll a tanár-Arany szobra a nagykőrösi iskola tövében, ahol életének csaknem egy évtizedét töltötte a magyar nevelés szolgálatában . . . Minden magyar embernek joga és szent kötelessége őt ünnepelni, halálának 50 éves fordulóján hitvallást tenni örökéletéről, azokról a hatásokról, amelyek már nemcsak tudatunkban, de szinte tudatalatt és tudatfölött elkísérnek bennünket a beidegzettség minden jellemvonásával a bölcsőtől a koporsóig, de nekünk, kálvinista tanároknak, százszorosán. Abban az ezüsttükörben, amelyet az ő egyénisége jelent, magunkat, egész történeti nevelési rendszerünket láthatjuk, értékeivel és fogyatkozásaival, formáló erőivel és gátlásaival, amelyek együtt mégis csak a küzdelmek eredőjét, az Életet jelentik. Arany János nemcsak a legmagyarabb költő, hanem hatalmas emlékkő a magyar nevelés területén is, melyre az van írva : Ide jöjjetek, nézzétek meg, mi telik ki ebből a szegény kálvinista földnépéből, mivé tudott tenni egy semmitlent a szegénység szent humuszából táplálkozó kálvinista iskola, micsoda hatalmas kötelességtudással áll meg a nemzet nagy költője az egyszerű tanári katedrán is, hogy aztán újra szárnyára kapjon a sas madár!... Kálvinista iskola nevelte, az tartotta meg az élet legkétségbeejtőbb viszonyai közepette s viszont ő soha el nem múló emlékeket hagyott maga után. Nagykőrös az a szerencsés város, amelyet tanári működésével éppen úgy dicsőség fényébe vont, mint ahogy Weimart, ezt a különben kis vidéki városkát áhítatos magasságba emeli minden német előtt Goethe körének emléke !... A szabadságharc után elsőnek az egész országban a nagykőrösi iskola kapott új életre. Bölcs vezetői legalább a jövőt akarták megmenteni, „azt az ifjúságot akarták előkészítgetni, mely az iskolákat járta, úgy nevelni — mint Szilágyi Sándor, a nagy történész kifejezte —, hogy a jövő eseményei készen találják...“ Nem a mi korunk fájdalma lüktet-é e szavakban, Erdély, a Felvidék s a többi „elcsatolt“ rész magyarságának sorsa?... Hanem egy nagy bökkenő volt : az osztrák kormány kiadta az „Organisations Entwurf“-ot, mely báránybőrbe öltözött farkas-
