Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 7-8. szám - Megjegyzések
258 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Ez az elmélet ! De ezt meg is kell valósítani. A megindításnak felülről kellene megindulnia ; de el tudnám képzelni a fordított eljárást is : hogy t. i. egyes iskolák vagy fenntartó egyházak kezdenék el e fontos munkát. Soraink azt célozzák, hogy gondolatokat ébresz- szenek, esetleg tapasztalatokban gazdagok hozzászólását provokálják. Mert valamit kell tenni iskoláink jövendő helyzetének biztosítására, tenni addig, míg lehet, amíg a nagy összeomlás — melytől huhogó bagolytermészetek úgy félnek — el nem következik. Krónikás. A T. Gy. N. A. járulékok kérdésével kapcsolatban az iskolai mellékdíjak beszedésének mikéntjéről akarok szólni. Nálunk, a debreceni református kollégium gimnáziumában mind a júniusi előzetes beírásnál, ami az osztálytanároknál történik, mind a szeptemberi beírásnál, amit az igazgató végez, ezeket a díjakat azonnal lefizeti s ezt az igazgatói (inspektori) pénztár kezeli s ez a beírás után szétosztja az ifj. könyvtár, tanári könyvtár, Kisok, Prot. Tanügyi Szemle, T. Gy. N. A., Ifjúsági Segítő Egyesület, stb. közt. Nálunk jelenleg 14—80 P-t szedtünk be a különböző mellékdíjak címén. Ez a legtöbb helyen így történik ; ilyen helyen szinte lehetetlen egyes tanulóknak valamelyik díj alól való mentesítése. Ilyen helyen a beírás lezárása után azonnal szétküldhetjük a díjakat. Ellenben vannak iskolák, ahol ezeket a díjakat is az egyházi pénztár szedi be, s ahol az igazgató ezek elküldésére csak közvetve tud befolyni. Innen pl. a T. Gy. N. A. díjak is elkésve jönnek be, sőt arra is van eset, hogy tekintve a mai nehéz helyzetet, az egyházi pénztár igénybe veszi ezeket az összegeket, egyébként hasznos és sürgős iskolai kiadásokra (erre pedig nincs is joguk), s ezzel az igazgatókat is kellemetlen helyzetbe hozzák, mert ők meg fegyelmi és anyagi felelősség mellett tartoznak a díjakat a Konvent 183—1930. sz. végzése alapján idejében beküldeni. Szabad legyen az ilyen iskolák és egyházi pénztárak figyelmét felhívni a Konvent 167—1932. sz. végzésére, amelyet nehány igazgató panaszára és kérésére a Református Tanáregyesület elnökségének felterjesztése alapján rendelt el. Egy nem oly nagyjelentőségű, de érthetetlen és szükségtelen dolgot teszek szóvá. Az érettségit letevő tanulóktól ,,Erkölcsi bizonyítványt“ követelnek az egyetemre való beiratkozáshoz, melynek szövegében (hivatalos nyomtatvány 14,951. — K. M. Egyetemi Nyomda Bpest. M. 981. r. sz.) az igazgató igazolja, hogy az illető a VIII. o. nyilvános tanulója volt ; erkölcsi magaviseleté kifogástalan ; főiskolai tanulmányokra alkalmas. Hiszen ez mind bent van az érettségi bizonyítványban, sőt több, mert magaviseletből osztályzata van, s a záradékban bent van, hogy a főiskolai tanulmányokra jelesül, vagy jól érett. Ha az intézet e bizonyítvány kiadását megtagadná, a saját maga kiállította érettségi bizonyítványt hazudtolná meg. Semmi más haszna nincs, minthogy a szülőknek 2 y2—3 pengő kiadást okozzon.
