Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 7-8. szám - Horváth Károly: A természettudományos megfigyelésre és gondolkodásra való nevelés
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 237 elegendő alapot nyújtanak a szabályok levezetésére. A következtetéseknek a sejtek méreteire, alakjára, falvastagságára kell vonat- kozniok. Az endodermisz sejtjeinél még azt is meg kell figyelni, hogy valamennyi sejt egyenlő vastag-e és hol van a rövidebb oldaluk. A feladat a szóbeli kifejezőkészséggel szemben nagy igényeket támaszt. Ezután következik a gyökér munkájának vizsgálata a növény megszilárdítása és a táplálék felvétele szempontjából. Milyen összefüggés van a gyökér szerkezete és tevékenysége között? A bőrszövet és alapszövet falai vékonyak, könnyen átbocsátják a vizet. Nagyobb sejtek egy rétegén át előbb keresztülhatol a víz, mint a kis sejtek rétegén. A vastagfalú endodermisz-sejtek ezzel a munkával nincsenek összhangban. A víz szivárgásának útjába akadályt gördítenek, nem jut az edényszövetbe. A gyökérnek ezen tevékenységével a szervezet nem hozható összefüggésbe. Az endodermisz-sejtek vastagfal óságát tehát a gyökérnek egy másik tevékenysége okozza : a szilárdítás. Miért vannak a mechanikailag szilárdabb részek éppen ott? Mint hívhatjuk azt az erőt, mellyel a szél a növényt támadja? A vastagfalú endodermisz-scjtel: helyzete a gyökér erősségét, szilárdságát növeli a szakítóerő ellen. Ezzel mint szerves egység áll előttünk a gyökér. Az út, melyen eddig haladtunk, megtanít arra, hogy törvény érvényességének ki- terjesztésénél óvatosaknak kell lennünk, állandóan készen állva új tapasztalatokra, miközben megtanuljuk, hogy óvakodnunk kell az előítéletektől. Amint a gyökérrel végzett megfigyelések megkívánták a türelmet, a szerkezetbeli különbségek összehasonlítását és felfedezését, az eltérések és a sejtek eloszlásának megokolását : éppen úgy megkívánja ezeket a szempontokat a levél belső szerkezetének tüzetes vizsgálata és megértése is. Csináljunk keresztmetszetet a leánder leveléből. Nézzük, milyen rétegek alkotják (bőrszövet, oszlopsejtek, szivacsosréteg, bőrszövet). Vizsgáljuk meg az egyes rétegeket alkotó sejteket ! Hány rétegű a bőr? Miben különbözik a bőr legkülső rétege a szövet többi részétől? Következtessünk a bőrszövet sejtjeinek színéből azok tartalmára ! Mire következtethetünk abból, hogy a bőrszövet sejtjei szorosan egymáshoz sorakoznak? és hogy bőrke, viaszhártya vonja be azokat? Milyen a határvonal a felbőr és az alatta levő oszlopsejtek között? Mi tölti ki a szivacsosréteg hézagait? A levél belső szerkezetének a környezethez való idomulását, alkalmazkodását megismerjük, ha többféle levélből készítünk keresztmetszetet és azokat egymással összehasonlítjuk. Pl. a leander, borostyán, a dísznövényül tartott Aspidistra stb., mind jó példák az ilyen vizsgálatokra. A nagyító alatt elénk tárul, hogy az Aspidistra levelének sem oszlop-, sem szivacsosrétege nincs, a leánder és a borostyán levelén megtaláljuk mind a kettőt, sőt a leánder levelében kettős oszlopréteget találunk.
