Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 7-8. szám - Belohorszky Ferenc: Problémák a magyar irodalom tanításában

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 233 hibáztatnivaló, különösen, ha a múlt szemüvegével nézzük az embe­reket, a serdülő ifjakat. De egy elvitathatatlan : az élettel, annak formáival haladni kell s ha nem haladunk, annál erősebb lesz az eltolódás apák és fiúk között idővel, mikor majd ez az ifjúság veszi át a vezetést. Ez pedig előbb-utóbb elkövetkezik ! Jobb előzőleg ezeket az eszméket a múlt rekvizitumaiból a ma életerős gondolatai­val átitatni, jobb ezeket a múlthoz fűzni, mint tökéletesen elnyomni. A VIII. osztályos anyagban Tompa, Petőfi, Arany, Kemény, Szig­ligeti, Jókai, Madách volnának elsősorban azok, akik beható tár­gyalást igényelnének. Vajda János, Reviczky és Komjáthy Jenő, mint az adysta költészet megelőzői, kellő teret kell, hogy kapjanak. Rákosi Jenő, Csíky Gergely, Tóth Ede, Csepreghy, mint az új roman­tikus és a népszínmű realista irányát megvalósítók kerülnének ismer­tetésre. A századforduló hagyománymentő iránya és az Ady költészet előtörése kellő megvilágítást nyerhet. Az előbbiből a lírikusok : Herczeg, Mikszáth, Gárdonyi, Rákosi, Ambrus, az utóbbiból Ady Endre alapos, beható tárgyalásra érdemes. A mának irodalmából Móricz Zsigmond, Zilahy, Szabó Dezső, Gulácsy Irén, Molnár Ferenc, Áprily, Mécs, Reményik, Kosztolányi, Tóth Árpád. Ezzel múltat és jelent megvilágítani, összekapcsolni, megismertetni nemcsak könnyebben, de eredményesebben is lehetne. A kötelező olvasmányok terén különösebb irányelvek nem kény­szerítenének. Irodalmat kell úgyis tanítani és nem írókat, életrajzokat! Bőségesen jut idő az írók műveinek olvasására. Mivel természetes, hogy iskolában regényeket, drámákat végigolvasni nem lehet, a kötelező olvasmányokat az irodalom kapcsán számon is lehet kérni. A VI. osztályban megterhelést ez nem jelentene. A VII. osztályban viszont jut elég idő arra, hogy a jelentékeny, értékes írók nagyobb műveit bő szemelvényekben olvassuk el az iskolában is, hisz más dolgunk jóformán alig volna, annyira egy időbe tartozó írók. — Itt Katona Bánk bán-ját, Vörösmarty Zalán futásá-át, Jósika, Eötvös egy, illetve két regényét elegendő házi olvasmánynak adni. Ezekről 1—1 órán be lehet számolni. A VIII. osztályban Szigligeti, Kemény, Tompa, Petőfi, Arany, Jókai, Madách főbb művei iskolai tárgyalásra is elég időt kapnak, az újabb írókat pedig épp az iskolában olvassuk, hogy a vezetőfonalat mindig kézben tartva, ne hagyjuk egy pilla­natra sem elveszni a múlt és jelen kapcsolatát. Herczeg, Gárdonyi, Mikszáth egy-egy regénye mellett Móricz Tündérkert-]e, Zilahy (Két fogoly, Süt a nap), Gulácsy (Fekete vőlegények), Molnár (Ördög), Szabó Dezső (Elsodort falu) egy-egy regénye, ill. drámája bátran adható házi olvasmánynak. Úgy vélem, hogy ezzel a lényeges módosítással nemcsak irodal­munk eredményes tanítása nyerne, hanem elsősorban az irodalom­ban rejlő nevelő érték és a mával való összefüggés kapna szilárd alapot s az irodalom iránti érdeklődés, szeretet a múlthoz viszonyítva is eredményesen emelkednék a jövendő ifjúságában. Nyíregyháza. Belohorszky Ferenc. *

Next

/
Thumbnails
Contents