Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 7-8. szám - vitéz Bessenyei Lajos: Új református középiskolai tanterv
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 225 magyar középiskolai tanárság osztatlanul híve volt, amint erről az azon időbeli szakirodalom futólagos átnézése is bárkit meggyőzhet. Az 1924-ben megalkotott 3 típus e század eleji porosz iskolareform kritikátlan lemásolása volt, aminek ellene nyilatkozott a tanári közvélemény, de nehézségeire és célszerűtlenségére rámutatott a haladó élet is. Már maga az az egyetlen körülmény is súlyosan ellene beszél, hogy a pályaválasztás nehéz kérdését a tízéves gyerekre rójja, ahelyett, hogy legalább az V. osztályig elhalasztaná. De egyébként is a köz- műveltség alapelemei a középosztálynál bezárólag a 14. életévig, kell, hogy egységesek legyenek és csak azontúl bi- vagy trifurkálja- nak. A helytelen reform hibáit különben az elmúlt néhány év alatt is próbálta már a kultuszkormány néhány toldozó-foldozó rendelettel megjavítani : így a humángimnáziumokban tavaly megengedte a görög mellett egy modern nyelv fakultatív taníttatását, az idén pedig a reáliskolákba vezette be a latint, mint rendkívüli tárgyat. Mindezek az adatok csak megerősíthetik azon törekvésünket, hogy mi egyetlen középiskolai típust akarunk, amely a felső osztályokban bifurkáljon csupán. 3. A mai középiskola túlterheléssel dolgozik, amin feltétlenül segíteni kell a heti óraszám csökkentésével és ennek megfelelőleg az elvégzendő tananyag redukálásával. Ezt az álláspontot indokolni felesleges : ez általános követelmény, melyet éppen a cél komolysága kíván meg feltétlenül. Ez a három alapelv adhatja meg az új református középiskolai tanterv — mondhatjuk — önállóságát, egyéni jellegét, életrevalóságát és elhivatottságát. Ezekben benne díszük a múlt patinája, de ott lüktet a jövő vérkeringése is. Éppen azért ezeket meg kell valósítani száz százalékig, mert engedményekkel, kiegyezéssel azt fogjuk elveszíteni éppen, ami a lényegét adja, karakterisztikonnal ellátja. Ezen főelveken kívül azonban lényegesek még azok a további mellékelgondolások, amik a részleteket szabják meg, determinálják. Ilyenek : a) a délutánoknak lehető mentesítése az iskolába meneteltől, b) a művészettörténetnek és vegytannak a rendes tárgyak közé való besorolása, c) a rajznak és földrajznak módosított tárgyalása, d) a dolgozatok számának jelentékeny csökkentése, e) a testnevelés fokozottabb ápolása. Mindezek szintén mellőzhetetlen feltételei egy olyan tantervnek, amely a haladó élettel lépést akar tartani. Ezeknek a fő- és mellékelveknek a figyelembevételével és következetes alkalmazásával készítettem el a református gimnázium általános óratervét. Ez az a szükséges keret, amit előzetesen össze kell raknunk, építenünk, hogy azután kitölthessük a beleülő, megfelelő tartalommal. Ez az a vár, amit fel kell előbb vonaloznunk a vászonra, hogy aztán a lerajzolandó képet részletesen kidolgozhassuk. Ezek azon általánosító elvonások, fogalmi kategóriák, amelyek alá a részletező konkrétumokat, a magyarázatúl és feldolgozandó anyagúi szolgáló elemzéseket berakosgathatjuk. De ezen célból szükséges e keretnek, e várnak, e kategóriának pontos, szabatos, pedáns megí*
