Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTEST Ans tanügyi szemle 217 nak és tanítónőképzőnek rendszeres kiképzést kellene nyújtana a modern regőlésre. Vidor Erzsébet a falu leánynevelésének a keresztyén leány- egyesületekben folyó újszerű munkáját vázolja. Kiss József az elemi iskolát gyökerezteti a magyar talajba. Nemesné M. Márta színesen írja le, hogy hogyan kísérli meg a Családi Iskola áthidalni a nagy város és a falu között tátongó űrt. Az iskola tanulói rendszeres levelezést folytatnak egy tanyai iskola gyermekeivel. Pénzt gyűjtöttek össze, hogy iskolaszereket vehessenek kis barátaiknak, a tanyaiak pedig saját faragványaikból küldtek ajándékokat a pestieknek. Levelek, saját készítette ajándékok, egy- egy látogatás s kialakul lassankint a közös megbecsülés egészséges alapja. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI IRODALOM. A serdülő kor orvosi és neveléstani szempontból. írta : Tuszkai Ödön dr. Budapest, 1932. Mai Henrik és fia kiadása. A komoly magyar orvosi irodalom meglehetősen egyoldalú. Orvos nagyjaink — igen kevés kivétellel —• munkáikban orvosirodalmi nyelven orvosokhoz szólnak és teljesen elhanyagolják a népszerű orvosi irodalmat. Az egyetemi intézetek csakis a legmagasabb tudományos irodalom mentsvárai és még a közegészségügyi intézetek sem törődnek a tudomány népszerűsítésével, az egészségügyi műveltség széleskörű fejlesztésével. A népszerű modorban megírt komoly orvosi munka ezért nagyon kevés és az utóbbi időben a könyvpiacot ellepték a tévtanokat hirdető fércmunkák, a tudomány álarca alá rejtett eroticumok. A közönség pedig az egészséges élet után vágyakozva olvasgatja ez értéktelen, sőt sokszor káros hatású könyveket és a nyomtatott betű varázslata alatt a laikusok közül sokan a tév- tanok, a féligazságoknak meggyőződéses híveivé vádnak. Ilyen viszonyok mellett boldogan kell kezünkbe venni minden olyan munkát, mely magyar nyelven, mindenki által érthetően komoly, tudományos alapokon nyugszik. Tuszkai könyve szerencsés alkotás és bár nem tartalmazza az élettan és kórtan legújabb megállapításait, mégis minden fejezete újszerűén hat. Hosszú évek iskola-orvosi tapasztalata kristályosodik ki e könyvecskében. Különösen figyelemre méltatja az iskola és főleg a szülők nevelési botlásait és magáévá teszi Kenedy véleményét: ,,A huszadik század legnagyobb szégyenfoltja, hogy a szülő serdülő gyermekét nem ismeri, azzal bánni nem tud, sőt teljesen tanácstalan vele szemben.“ Szerző ezen az állapoton akar változtatni. A serdülők testi bajai után részletesen foglalkozik a lelki jelenségekkel, mely az önfékezés hiányosságában, esetleg teljes hiányá-
