Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - Jausz Béla: A középiskolai német nyelvoktatás két kérdéséhez
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 211 smind sürgősen kellene gondoskodni arról, hogy a VII. és VIII. osztály órái emeltessenek fel 3-ra ! Ez a minimum, amit meg kell, de meg is lehet tenni, ha nem akarjuk nevetséges színvonalra süllyeszteni a már eddig is sokat és joggal támadott középiskolai németnyelvi oktatást ! Tudom én nagyon jól, hogy az eredményessé tételnél sok minden más tényező is közrejátszhatik hathatósan, de, hogy az óraszám tisztességes emelése, illetve annak célszerű elosztása a legelső kellék, azt bátran merem hangoztatni. A VII—VIII. osztály heti 2 órájáról még csak annyit : Mutassa meg nekem valaki, hogyan lehessen ennyi idő alatt irodalomtörténetet tanítani, az előírt anyagot, szemelvényeket elolvastatni és meg- tárgyaltatni, dolgozatokat Íratni és javíttatni, a tanterv utasítása szerint ,,a német szellemi élet ismeretében tájékozottságot“ nyújtani ! S mindezek után az érettségi ! * Németnyelvi oktatásunk egy másik fontos kérdése az írásbeli érettségi vizsgálat tárgyának megállapítása. — Amilyen örömmel üdvözölte bizonyára minden szakember ezt az újítást, mert hiszen ezáltal régi óhajtás teljesült11, és a németnyelvi oktatás jelentősége emelkedett a tanuló ifjúság szemében, éppen olyan helytelennek tartom most is, mint 3 évvel ezelőtt a rendelet megjelenésének hírére, azt a követelményt, hogy írásbeli feladatul magyar szövegnek németre való fordítása kívántatik meg. Lehetne arról is vitatkozni, hogy vájjon helyes volt-e az érettséginek csak írásbeli részben való megállapítása és a szóbelinek pusztán elégtelen dolgozat vagy évvégi osztályzat és írásbeli eredmény közötti lényeges különbség esetén való beállítása. Igaza van Kar- deván Károlynak abban, hogy ,,az oly tárgyakban, melyek csak az írásbelire korlátoztatnak, a tényleges eredmény sokkal rosszabb lesz, mintha a szóbeli is hozzájárulhatna a megítéléshez.“11 12 Walther Béla viszont „Az érettségi vizsgálatok reformjáról“ szóló cikkében általában az írásbeli dolgozatokra helyezi a súlyt.13 E kérdésről nem óhajtok vitába bocsátkozni, bár a magam részéről lényegesebbnek és reálisabb képet adónak tartom a szóbeli vizsgálatot, hiszen közismert tény, hogy a tanuló írásbeli feladatai, rendszerint egy fokkal rosszabbak, mint feleletei és osztályzata. — De igenis helytelenítem mindkét előbbi említett cikkírónak azt az álláspontját, hogy az írásbeli dolgozat tárgyául a magyarról németre való fordítást tartja helyesnek. Kardeván Károly azt mondja : ,,A grammatikai alapon álló nyelvbeli készséget legbiztosabban az anyanyelvből való fordítással lehet megállapítani.“14 Walther 11 Akadtak olyanok is — igaz kevés számmal —, akik ellenezték. Lásd Kemény Ferenc idézett beszámolójának 35. oldalát. 12 Az új cseh-szlovák érettségi szabályzat tanulságai. OKTK. LXV. évf. 174. o. 13 Magyar Pedagógia 1929. 80. o. 14 Feni idézett cikk 173. o.
