Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - Gulyás J.: Comenius: Az igazi módszer dicsérete
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 197 torna lesz ez, mely a költött dolgokat alkalmasan illeszti az igazhoz. Először úgy fogom elmondani a mesét, ahogy a régiek elregélték. Azután jelen célunkhoz fogom alkalmazni, t. i. a rendetlenség káros és a rend hasznos voltának feltárására. A mesét így mondják el a régiek. Minosnak, Kréta sziget királyának Pasiphae volt a felesége ; egy szörnyű szenvedélyű asszony, aki a bikával való házasságtörő szerelemből egy szörnyszülöttet szült, az ú. n. (félig ember, félig bika) Minotaurust. Történt egyszer, hogy, mikor az igen tehetséges művész, Daedalus, vendégként Krétába jött s a királynak művészi épületek emelésére felajánlotta szolgálatát, a király arra kérte, hogy építse fel a labyrinthust, t. i. egy tekervényes, kijárat nélküli épületet, börtönül ama szörnyű fatty új a számára. Daedalus tehát elkészítette az épületet, végnélküli tekervényes utakkal, termekkel, szobákkal, átjárókkal feles lemenő lépcsőkkel minden irányban úgy telerakva, hogy bárki, akit beküldenek, vagy oda önként belép, bármeddig tévelyegjen is, a kijárást sohase találja meg. Ide zárta Minos király ama szörnyét, a Minotaurúst s parancsára ide lökték be a halálraítélt gonosztevőket, hogy vagy ama szörny falja fel őket, vagy éhségtől vesszenek el. Történt egyszer, hogy az athéniek királyának a fia, Theseus, kíváncsiságtól vezettetve Krétába jött s elfogatván, oda bevettetett. De mert szép ifjú volt, Minos király leánya, Ariadne, megszánta, okos tanácsot adott neki (mégpedig a Daedalus javaslatára), hogy mimódon tud megszabadulni az örökös tévelygésből és a pusztulásból. Ez nagyon egyszerű, de a célnak megfelelő volt : egy fonalcsomó, hogy ezáltal ő (az első ajtóhoz kötvén a fonalat s a gombolyagot magával vivén körül és kifejtvén, amerre belépett, ugyanarra visszajővén) megtalálja a kijárást. Az ügyes dolog sikerült s Theseus, megszabadulván, Ariadnét, menekülése kieszközlőjét, magával vitte s atyja halála után az athéniek urává lévén, annyi emlékezetre méltó tettet vitt véghez, hogy a többi hősök egyikének tartják. Egyéb tettei közt felemlítik azt, hogy testgyakorló helyet létesített, azaz rendszeresített, mert eddig a testnek csak a nagyságával és erejével küzdöttek, a művészi ügyesség teljességgel ismeretlen volt. íme a mese, hallgatóim! Hogy ezzel mit akart kifejezni ama, saját módja szerint bölcs, régiség, azt a mythologiával foglalkozók így fejtik ki. Azt mondják, hogy a Labyrinthus által semmi mást nem akart jelképezni, mint azt, hogy az emberek élete szövevényes és oly sok nehézséggel átszőtt, hogy csak kiváló okosság által tud belőle ki-ki kibontakozni ; különösen azok számára, kik a dolgok kormányánál ülnek (a királyok és a népek fejeinek számára) származnak végtelen nehézségek, mindenikre más-más, mindig nehezebb helyzetek. Ez az egy volt az oka annak, hogy miért beszél minden író oly sokat Theseusról : mert nem tudott Theseus a Daedalus művészete nélkül kivergődni, azaz a keménység és erő magában, az ész és a szellem bizonyos isteni ereje nélkül, nagy dolgokban
