Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 6. szám - Soós Béla: Protestáns tudományosság és a Theologiai Szemle válsága

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 195 jelenés vácija pedig annyira komoly, hogy ezen, még ha a lap beosztá­sának megváltoztatása árán is okvetlenül és sürgősen változtatni kell. Oka különben ennek is van : hogy a lap hitelbe készül! Csak éppen azt ne gondolja valaki, hogy ezeken a bajokon a lap megszűnése segítene ! Ez a szó legteljesebb értelmében a fürdővíz és gyermek egy lendülettel kiöntését jelentené. Teljességgel lehetetlennek, mert nemcsak a jelen, hanem a jövő református tudományosságát is vég­leg megölő felelősségtelen eljárásnak tartom, hogy az egyetlen ma­gyar tudományos theológiai lap megszüntetését bárki, bármely címen követelni vagy javasolni merné. Legfeljebb arról lehet, — — van ! — szó, hogy a jelenlegi szerkesztő kezéből kivéve, más he­lyen, más emberekkel jelentessék meg a lapot. Azt hiszem, ennek nem is volna semmi akadálya, ha a lap üzletnek is rentábilis lenne. De ennyi áldozatot, amennyibe eddig került a lap, bizonyára nem fog magára venni önzetlen szolgálatul egyetlen más tényező sem. És még egyet. Elvégre tisztán kell látnunk a magyar theológiai fősikolák- nak Debrecenhez, mint egyetemi fakultáshoz való viszonyát. Ha egy­általában remélhető magyar tudományos theológia, ez csak Debrecen és Sopron kikristályosodási ponttal képzelhető, mert egyedül az egye­temeknek van módjuk áldozni, irányítani, könyvtárat beszerezni tervszerűen és állandóan tudósokat nevelni. A legnagyobb rövidlátás volna tehát a lapot elzárni evangélikus testvéreink elől — mint a Kálvinista Szemle kifejezetten kívánja, — sőt ezt a kapcsolatot a leg­komolyabb állandó együttműködéssé kellene kiépíteni. Éppen a Prot. Tanügyi Szemle a példa rá, hogy mi egymás véleményének a tisztelet­ben tartása mellett igenis élhetünk testvéri közösségben és alkot­hatunk maradandót. A két egyetemi theol. fakultás tanári kara és felnövekvő ifjú tudósai lehetnek egyes-egyedül az a gárda, amelyik meg fogja teremteni az önálló, sokat siratott magyar protestáns tudományos irodalmat. Az egyetemi tanárok a maguk nyelvismere­tével és külföldi összeköttetéseivel a külföldön is érdeklődést kelt­hetnek lapunk iránt. A Theológiai Szemléről Baldensperger párisi professzor elismeri, hogy felette áll a francia folyóiratoknak, ismer­teti az Ungarische Jahrbücher, a holland Onder eigen vaandel, a „Der Auslanddeutsche“ c. folyóirat — s ezek a kapcsolatok feltétlenül még nagyobb mértékben kiépíthetők volnának. A Theológiai Szemle az egyetlen magyar theológiai folyóirat, ami a külföldi nagy lapok színvonalán állva, velük felveheti a versenyt. Egyáltalában nem állítja senki a Theológiai Szemléről, hogy csak hódolat illeti, nem bírálat: ellenkezőleg, tárgyilagos bírálatot kérünk a számára ! És mi, akik a református tudományosság egy szintén rendkívül elhanya­golt mezején igen nagy nehézségek árán próbálunk új lehetőségeket keresni és teremteni, felelősségünk teljes tudatában emeljük fel javunkat a válságba jutott lap érdekében. A „leépítések“, a min­den tehertől minden áron szabadulni akarás rettentő korában áldo­zatul eshetik ez a lap is, de akkor megint, magunk adtuk el egy tál lencséért örökségünket, megszüntettük az eddigelé legnagvobbszabású

Next

/
Thumbnails
Contents