Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 1. szám - Bessenyei Lajos: A klasszikus nyelvek mai tanításáról középiskoláinkban

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

11

minőségileg, mert csak így lesz képes igazi, áldásos hatását a maga teljes erejében éreztetni : a quantitativ veszteséget qualitativ nyereséggel fogja pótolni.“2 Ez a kívánság és ez a remény nem maradt elszigetelve, hanem megnyilatkozott másutt is, szélesebb körben és messzebbhalló hangon.

Ilyen előzmények után következett el végre az 1924. évi XI. te., illetőleg az ez alapon kiadott 80,000—1921. VKM. sz. rendelet. A törvény az addigi, 40 év óta fennálló két középiskolai typus, a gimnázium és a reál helyett hármat kodifikált: gimnáziumot, reál- gimnáziumot és reált. Ez a változtatás egyenesen az 1901-ik évi porosz középiskolai reform szemelőtt tartásával készült, amint ezt Klebelsberg miniszter 1924 március havában a törvényjavaslat tárgyalásakor hangsúlyozta is3 a nemzetgyűlésen mondott beszédében. Itt mindjárt felmerül az a kérdés, hogy vájjon, ami Porosz- országban 1901-ben célszerű volt, az Csonkamagyarországon 1924-ben okvetlen kívánatos újításnak mutatkozott-e, pláne, mikor ez az országcsonk 65 %-ban agrárállamocska lett ? I)e mellőzve ez ellenvetést, nézzük meg az 1901-es porosz tantervet.4 A porosz gimn.- ban .a) a latint tanították kilenc osztályban összesen heti 68, b) a görögöt hat osztályban összesen heti 36 órában. Azt gondolom, minden hozzáértő ember belátja, hogy ilyen óraszám mellett lehet kitűzni és megvalósítani nyelvi, irodalmi, művészeti célt egyaránt. Ezzel szemben a 80,000—1924. VKM. sz. rendelet a magyar gimnáziumokban a latin óraszámát meghagyta nyolc osztályon át 46-nak, a görögöt pedig a III—Vili. osztályokban kívánta tanítani összesen heti 23 órában. A görögnél tehát némi növekedés mutatkozott az előbbi állapottal szemben, mindössze heti 4 óra, ami nem volt ugyan sok, de mégis valami ; a latinnál azonban maradt minden a régiben. El lehetett mondani erre is, hogy „fukar kezekkel mérsz“. A magam részéről azonban ennyi változtatást is örömmel üdvözöltem : úgy véltem, ráléptünk végre a humánjellegü gimnáziumoknál arra az útra, mely egyedül helyes irányú, bár egyelőre igen keveset haladunk is rajta előre. De reméltem, hogy lassan-lassan majd csak javulni fog a tempó.

Egy körülményt azonban itt külön ki kell emelni, mert ezt igen-igen fontosnak, a magam felfogása szerint a legfontosabbnak tartom. 1924 előtt, vagy helyesebben szólva : az ezeréves Magyar- országon körülbelül 180 gimnázium és 30 reáliskola volt, tehát a két iskolatypus úgy aránylóit egymáshoz, mint 6 : 1-hez. Ellenben 1924 után és óta a humángimnázium úgy aránylik circa a másik két

2 A görög nyelv mai tanításáról gimnáziumainkban. Felolvasás a Debreceni Tanári Körben ; megjelent a hajdúböszörményi református főgimn. 1904—05. évi értesítője 1—20. lapjain.

3 O. K. T. E. Közlöny. LVII. évf. 1924 június. 5—8. szám. 105—106. I.

4 Magyar Paedagogia 1902. évf. 321—336. 1. ismerteti Imre Sándor ; az O. K. T. E. Közlöny 1901—02. évf. 144—47. 1. ismerteti dr. W. 1.