Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
122 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE A könyvet Előszó vezeti be, melyben a szerző elmondja műve Iétrejövetelének előzményeit s beszámol forrásairól. Amily jogosultnak ismerjük ezt a nyilatkozatát : „teljes mértékben itt volt az ideje, hogy Magyarország is lerójja azt az adósságot, amellyel a XVII. század legnagyobb pedagógusa iránt tartozik, aki számos pedagógiai művét Magyarországon magyar ifjak használatára írta“, —- éppannyira örülünk, hogy könyvében ennek az adósságnak a lerovását hiány nélkül megkaptuk. Tartalma 19 fejezetre oszlik, melyhez névés tárgymutató járul. Nemcsak sárospataki működését adja elő Rácz L. Comeniusnak, hanem beleszövi életrajzát is s ezzel is emeli műve értékét. Részletesen taglalja azokat a nevelés- és oktatásügyi eszméket, elveket, amelyeket Comenius Sárospatakon (1650—51) megvalósítani szándékolt, bő kivonatban ismerteti mindazokat a pedagógico- didacticai előterjesztéseket, törvényeket, műveket, amelyeket Sárospatakon írt. Mindezekből láthatjuk, hogy a hányatott életű, nagy tanító- és nevelőmester életében a leggyümölcsözőbb volt —- szellemének megnyilatkozását tekintve — a Magyarországon töltött négy esztendő. Az eredmény már — sajnos •— nem ilyen fényes. Ezt a szerző egy külön fejezetben (Com. sárospataki működésének eredménye) summázva tárgyalja s kimutatja, hogy, ha Comenius részint a magában, részint a magán kívül, hazai viszonyainkban rejlő okok miatt nem is érte el Patakon óhajtott célját, mindazáltal az ő itteni tanári működése és irodalmi munkássága nem veszett el hatástalanul nemcsak Patakra, hanem egész Magyarországra nézve sem. Comenius impressionista, nyugtalan természetű, dús képzelőerejű és fellengző lelkületű volt. innen eredtek hibái. Nem számolva a létező viszonyokkal, tanügyi terveit túlméretezte. Az ő scliola pansophicája egy lángelme nagyszerű elgondolása, de az akkori Magyarországnál előhaladottabb országok fejlettebb iskolai életében is aligha lehetett volna megvalósítani. Túltengő idealizmusa egész a mysticus világ körébe vonta, amikor hitelt adott a visionarius Drabik Miklós jóslatainak. A Drabikkal való összeköttetése s az ő útján Rrabiknak a Rákóczyakra való hatása rendkívül érdekes részlete Rácz Lajos könyvének, melyben eddig kevéssé ismert történeti tényekre vet világot. Azzal, hogy az akkor folyó presbyteri puritanus mozgalom ellenében egy iratot adott ki, maga ellen hangolta tanártársát, Tolnai Dali Jánost, aki pedig főmotora volt Magyarországba jövetelének. Általában a magyar földdel és viszonyokkal nem tudott megbarátkozni s azokhoz alkalmazkodni, mint pl. a szintén idegenből jött és szintén nagy műveltségű és tudományú Alsted és Bisterfeld Erdélyben. Kultúrhistóriai szempontból sok figyelemreméltó följegyzését olvashatjuk irataiban és leveleiben (ezeket Rácz L. külön ily cím alatt dolgozta fel és adta ki : Adalékok a XVII. század magyar művelődéstörténetéhez), de itt-ott alighanem túlzásba ragadja elégületlensége. Mindeme hibái mellett is kimagasló szellemével, kortársai fölé
