Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - N. N.: Az eperjesi ev. Kollégium sorsa a világháború után
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 109 Eperjesre s ha információi kedvezőek lesznek, teljesíti a szülők kérelmét. Vájjon járt-é a Masaryk kiküldöttje Eperjesen ? Máig is kérdés maradt, mivel a memorandumot aláíróknál ily’ minőségben senki sem fordult meg. Ugyancsak a Kollégium és a magyar nyelvi tanítás érdekében a Kollégium fenntartóinak megbízásából egy küldöttség ment fel Pozsonyba az egyetemes egyháztanács elé, ahol Gömöry János fejtette ki történeti alapon, hogy a magyar nyelvet a Kollégiumban az évszázadok folyása alatt mindig tanították s annak meg van ma is a létjoga. .Jánoska püspök ekkor felhívta Gömöryt, hogy felszólalását foglalja írásba. E tanulmány nyomtatásban is megjelent és megküldetett az egyetemes egyháztanács minden tagjának. A keleti egyházkerületi tanács tanügyi bizottsága, a keleti egyházkerületi tanács több tagjának, Stefanek Antal és Simkovics János kormánytanácsosoknak közreműködésével 1919 július hó 29—30-án tartott ülésén döntött a keleti egyházkerület területén fekvő fő-, középfokú és polgári iskolák sorsa felett. Az eperjesi Kollégium fenntartó testületének képviseletében ezen az értekezleten részt vett: dr. Sztehlo János kollégiumi h. felügyelő, dr. Wallentinyi Samu kollégiumi igazgató, Draskóczy Lajos theol. dékánhelyettes, Gömöry János főgimnáziumi igazgató, Gerhard Béla tanítóképzőintézeti igazgató és dr. Flórián Károly kollégiumi pénztáros. A kerületi bizottság miután meghallgatta a Kollégium kiküldötteinek előterjesztéseit és kérelmeit, zártülésben a következőképpen döntött a Kollégium jövendője felől: A theológiát beszüntetik. A főgimnázium és tanítóképzőintézet szeptember 1-én mint szlovák tannyelvű intézetek nyílnak meg ; a magyar nyelv még tantárgyképpen sem tanítható egyik tanintézetben sem. Ugyanekkor szüntették be véglegesen az eperjesi ev. polgári iskola működését is. Ennek helyébe az állam szlovák polgári iskolát állított fel. A kerületi bizottság e határozatát Eperjesen dr. Ruzsiák János keleti egyházkerületi felügyelő, Neckár Pál püspöki titkár, az állam- hatalom közegeinek segítségével személyesen hajtották végre. Miután Bánó Árpád kollégiumi felügyelő a Kollégium átadását megtagadta, a kerületi tanács határozatával szemben hivatkozott az iskola autonom jogaira és tiltakozott minden erőszak alkalmazása ellen : a kerület kiküldöttei katonai karhatalom alkalmazásával a Kollégium összes épületeit elfoglalták. Dr. Ruzsiákot magát is láthatólag megrendítette a Kollégium szétzüllése. Mint a Kollégium régi tanítványát bántotta, hogy épp neki kellett az erőszakot a Kollégiummal szemben alkalmaznia. Kereste tehát a békés kiegyezés útját. S miután meggyőződött arról, hogy a magyar nyelv tanításához az iskolafenntartó ragaszkodik, hajlandó volt arra is, hogy közbenjár a kormánynál ebben az ügyben. Kijelentette azonban, hogy mivel úgy a kerületi tanács, mint a kormány előreláthatóan el nem téríthető attól az elhatározásától, hogy
