Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 9. szám - Nánay Béla: A mondatszakaszok
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 377 Miért állt meg az „éj‘ és „nem közelegne" közt? Miért mondta lágyan : „Csendesebben vigadjanak" ? Stb. Mindenki hozzá szólhat, megjegyzéseket tehet.) A megbeszélést összegezzük: Mire kell figyelnünk és mit kell éreztetnünk az olvasásnál? (Az értelmet.) Írásban hogyan jelezzük a mondat értelmét? (írásjelekkel.) És az olvasásnál? (Megállunk a pontnál. Rövid szünetet tartunk a vesszőnél. A mondat végén leeresztjük a hangunkat.) Amit Y. mondott nagyon fontos: hogyan bánunk a hangunkkal. Figyeljük csak meg! (A tanár olvas egy versszakot. Pl.) Megintjőnek, I kopogtatnak: í „Csendesebben vigadjanak, Isten áldja meg kendteket, | Szegény édes anyám beteg." (A j-al elválasztott szavak közt a tanár erősen érezteti a szünetet. A tanári olvasás után az ügyesebb olvasók, majd a gyöngébbek, végül az összes karban olvassa.) Mit figyeltünk meg az olvasásnál? (Nemcsak az írásjeleknél álltunk meg.) Olvassuk mégegyszer együtt s oda, ahol szünetet tartunk, tegyünk választó vonalat ( \). Mire osztottuk a mondatokat ? (Részekre. Szakaszokra.) Mondhatnók-e így: Megint | jönek... Isten áldja | meg... Szegény édes anyám ... ? Miért nem ? (Megint jönek stb. össztartoznak.) Tehát több szó ? Igen ? Jól figyeljük meg, hogy valójában hány szót mondunk itt : Megint^jőnek ... Csendesebben^vigadjanak ... Isten^áldja^meg ... Szegény^édes^anyám... (Kettőt, hármat — felelik a szemük után.) Ismételjük az olvasást addig, amíg fülük megérzi, hogy egy-egy szóban ejtjük ki a szakaszt.) Hogyan ejtjük ki a szakaszt? (Egy szóban.) Miért kell ezt tudni? (Hogy értelmesen olvassunk. Stb.) De azért is, hogy helyesen írjunk. A legutóbbi dolgozatban ilyen mondatokat találtam: „Azt mondta a gazda a lánynak, hogy hozzon egykisbort. — Lemegy a legény is megnézni, hogy micsínálnak.) (Táblára írjuk.) Vájjon miért irta az „író“ egybe a szavakat? (Nem tudta a helyesírást.) Én azt hiszem: azért, mert érezte azt, amit csak most tanultunk meg, hogy a szakaszt egy szóban ejtjük ki. De ugye tudjuk, hogy a magyar nem úgy ír... (A tanulók már folytatják: ...ahogy beszél.) Mire fogunk ezután ügyelni az írásnál? (A szakaszokra.) Tegyünk pár próbát .. Hány szakasz: „Ne^menj_el, j maradj_itt ?“ Hány szóba írjuk? Látunk-e ilyent a németben is ? Senki sem tud példát rá ? Itt van: Steh^auf I Komm^.her I Azért nehéz a németet megérteni, mert nem szavakat mond, hanem szakaszokat. Ki mond még példát, akár magyarul, akár németül? — X. diktáljon szakaszokat, Z. írja a táblára. (A példák száma az időtől függ.) Összegező kérdések: Miért osztjuk a mondatot szakaszokra ? Mi van a szakaszban ? Hogy ejtjük ki a szakaszt ? Hány szóba írjuk a szakaszt ? Mit kell az idegen nyelveknél is gyakorolnunk ?
