Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 6. szám - Dr. Kónya Sándor: Tapasztalatok az angol nyelv reálgimnáziumi tanításában
226 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE biztosabb a mintaszavak használatánál is, mert e mintaszavaknál is megvan az a nehézség, hogy azok semmihez sem kapcsolódhatván, nehezebben ragadnak meg az emlékezetben. A kiejtésbeli szó képének szorosan társulnia kell az írott szó képével és megfordítva is. Ezért az Írást is mindjárt tanulni kezdjük. Abban a káros és kiirtandó előítéletben, amely az angol nyelv tanulási nehézségéről a köztudatban, egészen alaptalanul, el van terjedve, a kiejtés látszólagos nehézségén kívül leginkább az írás megtanulásának a látszólagos nehézsége a ludas. Ha valaki az első órákon, vagy hamarosan meg akarja azt tanulni, a nehézség valósággal fennáll. Ezt nem is lehet eloszlatni. Nem lehet sem úgy, hogy több hónapig tartó fonetikus írás után térünk át a történeti helyesírásra; sem úgy, hogy a kiejtést megtanulják ugyan jelek segítségével, de eleinte nem írnak; sem pedig úgy, hogy a kiírt szó mellé, vagy alá, vagy a szemben levő oldalra írják a kiejtést, tehát a fonetikus és történeti helyesírást egymás mellé vagy alá. Az ilyen tanulás a tanulónak kettős vagy hármas munkát ad, vagy ki kell tanulnia abból, amit már megtanult, vagy vissza kell térnie oda, ahonnan már régebben eltávozott, s ami a legnagyobb baj, a szó fonetikus írott képe sokáig zavarni fogja annak vizuális és ortografikus képét, A történeti helyesírást csak a történeti helyesírás gyakorlásával lehet elsajátítani: minden előjövő új szó írásának azonnal való megtanulásával. Már az a tény, hogy a tanuló olvasás és szótanulás közben állandóan annak ortografíkus képét látja, megkönnyíti, elősegíti az írás megtanulását. Amikor az olvasmányt tanár és tanuló helyes olvasása, megbeszélése után kellőképpen előkészítettük; amikor a szavakat a szójegyzékből megtanulásra minden tanulóval elolvastattuk, legalább is eleinte és minden gyöngével; amikor a tanuló azokat otthon leírta szófüzetébe és — eleinte — külön papírra is kétszer-háromszor; amikor azokat tanulta, s számonkérés idején olvasáskor, gyakori táblára íratáskor, valamint a questions-re való feleletek és a Translation Exercise angol leiratásával azoknak a képe ismét többször szemei elé került: elég munka és mód történt a történeti helyesírás megtanulására. A szavak és írásuk további tanulása közben újabb segítség is érkezik: a szavak írása és a kiejtés között levő bizonyos szabályos összefüggés tudata, pl. nyílt szótagban a hosszú magánhangzók kiejtése angol abcérték szerint történik: ta-ke, he-re, hi-re, ho-pe, hu-ge. Ilyen sokoldalú munkával, amely azonban fokozatos, az írást jól meg lehet tanulni. S ha az írásban hibák vannak, ez a sokoldalú írásgyakorlás és írásalkalom elmulasztásának tulajdonítható. Pl. megtörtént, hogy jól előkészített dolgozatokban semmi hiba sem volt a helyesírásiakon kívül, s e nem kellemes jelenség vezetett erőteljesebb írástanításra. Az írást azonban nemcsak jól megtanulni, hanem állandóan, az egész gimnáziumi angoltanulás ideje alatt, gyakorolni is kell. A sokáig nem írt szavak írott képe kicsapódik az emlékezetből. A hely szűke nem engedi meg, hogy az új anyag előkészítésében, a számonkérés egyes lépéseiben (a szavak kikérdezése, mondatokba foglalása, a szöveg olvasása, fordítása, a tartalmi anyag párbeszédes
