Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 2. szám - Egyházi és iskolai hírek
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 79 2. A magyar irodalomtörténet középiskolai tanításának kérdése mind sűrűbben foglalkoztatja az illetékes köröket, elsősorban természetesen a középiskolai tanárokat. Legutóbb a debreceni Tanári Kör foglalkozott vele érdemlegesen január 23-án tartott ülésén, dr. Kardos Albert ny. reálgimn. igazgató előadásával kapcsolatban. Kardos Albert rámutatott arra a visszásságra, hogy az 1924. évi középiskolai új tanterv 40 esztendő új irodalmát csatolta hozzá a VIII. osztály eddigi anyagához, de a megszaporodott anyag tanítására nem engedélyezett több időt az eddigi heti 3 óránál. Ezen az alapos tárgyalást szinte lehetetlenné tevő helyzeten, szerinte úgy kellene segíteni, hogy irodalomtörténetünknek 1844-ig, Petőfi felléptéig terjedő idejét teljes egészében a VII. osztály körébe kell utalni. Ezzel az eljárással régibb irodalmunk középiskolai tárgyalása némi rövidséget szenved ugyan, de az is kétségtelen, hogy az iskolának sokkal fontosabb feladata a magyar nemzeti klasszicizmus nagy alakjaival, Petőfivel, Arannyal s a többiekkel bővebben foglalkozni és irodalmunk utolsó évtizedeinek kiváló költőit az ifjúsággal alaposan megismertetni, mint egyes, esztétikai szempontból kisebb értékű régi irodalmi műveket túlságos részletességgel tárgyalni. A tanári kör némi módosítással elfogadta Kardos Albert határozati javaslatát s hasonló állásfoglalásra hívta fel a többi tanári köröket. A debreceni tanári kör határozatát nagyon helyesnek tartjuk s hisszük, hogy az a magyar tanárság közvéleményét fejezi ki. De szerintünk nem szabad itt megállani. Nem csak a magyar irodalomtörténet középiskolai anyagát kell revízió alá vennünk, hanem a többi középiskolai tantárgyat is. Szigorú tárgyilagossággal kell fontolóra vennünk minden középiskolai tantárgy keretének megállapításánál, mire van okvetlenül szüksége a ma és a közel jövő ifjúságának, alapos műveltség szerzése végett; de ép oly tárgyilagos gondossággal kell mérlegelnünk azt is, hogy az átlagos fejlettségű ifjúi lélek milyen és mekkora tananyag befogadására képes, szellemi és testi egészségének veszélyeztetése nélkül úgy, hogy a befogadott anyag igazán sajátjává, vérévé váljék s áldásos formáló erő legyen a számára. A tudományok anyaga, területe, idők múltával folytonosan növekszik, folytonosan tágul; de nem tart vele lépést, nem nő vele együtt az emberi agy befogadóképessége. Ezt a régi igazságot nem szabad feledniük sem pedagógusoknak, sem kulturpolitikusoknak. Borsos Károly. Egyházi és iskolai hírek. I Rosta Ferenc. A soproni líceum tanári gárdájának kidőlt egy régi, érdemes tagja; folyó évi január hó 16-án elhunyt Rosta Ferenc, életének 65., tanári működésének 35. évében. Rosta Ferenc a vasmegyei Pálfa községben született 1866-ban. Az elem’
