Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 2. szám - Ruhmann Jenő: A műízlés fejlesztése az iskolában
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 45 valónak és fontosabbnak tartja a test képzésénél. S ha ezt a kultúrprogranimot az iskolába is bevinni és megvalósítani igyekszik a miniszter, az lényegesen megváltoztatja iskoláink eddigi képét. íme tehát látjuk, hogy a test kultúrája, sőt kultusza milyen óriási lépésekkel halad előre. Vájjon kell-e és szükség van-e reá olyan mértékben, amely a szellemi, a lelki művelődés elsőbbségét és felsőbbségét elveti? Én Ravasz László püspökkel tartok, aki a múlt hetekben a bécsi Collegium Hungaricumban egy nagyértékű beszéde kapcsán a következő nyilatkozatot tette: „Énnek a nemzedéknek legnagyobb problémáját így jelölöm meg: „a magyar művelődés lelki művelődés legyen!“ Hogy pedig a lelki művelődést a test kultúrájával, ennek előtérbe helyezésével elérni nem lehet, sőt hogy annak túlzott erőltetése a lélek durvulására és elvadulására vezet, arról már szóltunk. A szellemi nevelés elsőségét tehát az emberiség életérdeke és haladása követeli. Ezt a sportláz és a test kultuszával szemben határozottan hangoztatnunk kell. A protestantizmust igazán nem vádolhatják azzal, hogy a test művelését kizárja a nevelés feladatai közül. Luther hathatósan hívta fel a figyelmet a test edzésére és nevelésére, mint óvszerre a tunyaság és felburjánzó sok rossz indulat ellen. Kálvin olyan környezetbe helyezte és olyan szellemmel telítette az általa alapított genfi iskolát, mely a test erős és egészséges fejlődését is hatékonyan mozdította elő. Magyarországon a kiváló evangélikus pedagógus és professzor, Tavassy Lajos volt az első, aki elv- és tervszerű, rendszeres testi nevelést honosított meg. Minket tehát nem vezethet elfogultság és animositas a testi nevelés ellen, de el kell ítélnünk, mint károsakat, annak túlzásait és állást foglalnunk a test kultusza ellen. S. Szabó József. A műízlés fejlesztése az iskolában. Különös tekintettel a fiúiskolákra. A középiskolai oktatás ellen felhozott kifogások közt többször hallható az, hogy az iskolai oktatás tisztára intellektuális irányú; minél
