Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 10. szám - Tankó Béla: A középiskolai filozófiai oktatás elveihez
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 409 hanem pártfogói, megtartói is. Hosszú ez az út és nehéz ez a munka, de másképpen, bizony mondom, nem fogunk célt érni sohasem. Így pedig még a „rheumatismus acutus“-t is kikúrálhatjuk szervezetünkből. Vitéz dr. Bessenyei Lajos dr. A középiskolai filozófiai oktatás elveihez. A filozófiai középiskolai tanítását nyilvánvalóan két tényező határozza meg egyforma jelentőséggel: a középiskola természete az egyik, a filozófiáé a másik. Ebben a megállapításban nincs semmi ujsághajszolás, amelv talán éppen a nagyképű szimplifikálás határát érintené, egyszerűen egy tény megállapítása ez, melyről nem nehéz kimutatni, hogy minden komoly töprengésben a középiskolai filozófiai tanítás célja, módszere és jelleme fölött ott van irányító és öntudatlanul is formáló hatása. De azt se volna nehéz kimutatni, hogy a két tényező közül észrevétlenül, bár természetesen, a középiskola szerepe és természete vált a döntő mozanattá, amiből aztán, ha nem is tanácstalanság, de a cél és így a módszer tekintetében is némi határozatlanság, mint mikor a trombita nem tészen bizonyos harsogást, mégis csak támadhatott. Próbáljuk meg egyszer a filozófia lényeges mivolta szempontjából nézni a kérdést, hátha több határozottsághoz jutunk ? A filozófia lényeges jellemvonásául pedig minden hosszabb érvelés nélkül szabad a Windelband találó fogalmazása szerint a végiggondolást (Zu-ende-denken) megjelölni, ami kettőt tartalmaz, először, hogy tovább nyomozzuk a magyarázó szálat, mint amennyire valamelyik más magyarázó részlet — a „szaktudomány“ — tette; másodszor, hogy addig a pontig követjük visszafelé, a tapasztalatból, ahol először rábukkantunk, természetes eredetéhez, jelentése forrásához, a gondolatot, ahol további értelmezés, elemezés nem is lehet, nem is szükséges, mert végső, önmagában érthető alapjelentés, törzsfogalom az. Eddig a pontig végigkísérni ezeket a törzsfogalmakat, — ez a filozófiának mint tudománynak sajátos, semmi más tudomány által nem pótolható, de minden tudomány által előkészített feladata. Lehet-e része a középiskolai tudománynak ebben az előkészítésben ? Lehet, sőt kell lennie, mert csak akkor szolgálhatja igazán minden szaktudomány a középiskolában is a maga célját, de még inkább|ezen^keresztül a középiskola célját általában, ha azt a felséges élő egységet tartja szem előtt, melynek ő egy részét magyarázza, s amely minden szakembert arra késztet, hogy minduntalan rámutasson a határkérdésekre, ahol a sejtelmes összefüggések örök izgató és az értelmet tovább