Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 9. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 393 netünk mai alakjában úgy tekinthető, mint valami áradásos folyó. Sodra válogatás nélkül olyan elemeket is cipel magával, melyek nem feltétlenül bele valók. Ha ezektől a belesodródod félig-idegen elemektől megszabadítanók, vize mindjárt tisztábbá és hajózhatóbbá válnnék. A kiválasztás munkájában a választóvíz szerepét a könyörtelenül alkalmazott nemzeti szempontnak kellene játszania. Mindaz, ami nem állana meg itélőszéke előtt, mint a nemzet nevelés szempontjából értéktelen, bátran mellőzhető. Ez a sors érné a történetírás és a tudományos irodalom fejezeteit is, mert féligidegenek, mindössze az irodalomtőrténetírás maradna meg a maga teljességében. Rövidítés alá esnének a művelődéstörténet adatai is. Csak azokat vinné magával továbbra is az irodalomtörténet, melyek ismerete nélkül egyik- másik eseménye nem világos. Az összevonás alá vont ismeretek azért nem vesznének el a tanulók számára. Azokba a szaktudományokba kellene utalni őket, melyekbe érdemileg tartoznak. Az ilyen módon megkönnyített és hajózhatóbb irodalomtörténet — véleményem szerint — zökkenők nélkül végezhetné pályafutását a középiskolában, Péterffy László. Hazai és külföldi irodalom. A sárospataki református főiskola története I. rész. Irta: Marton János sárospataki ref. teol. akad. tanár. Sárospatak, 1931. 175 1. Ára 7 pengő. E könyv egyike a főiskola jubileumi kiadványainak. Szeretném részletesen ismertetni és méltatni úgy a müve, mint a főiskolára tekintettel, de, sajnos, folyóiratunk terjedelme nem engedi. A legszükségesebbek előadására kell tehát szorítkoznom. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a munka nem egy olyan nagyobb, monumentális iskolatörténet, amilyet talán sokan vártak. A szerző az előszóban azt mondja, hogy ,,még most nincs itt az ideje annak, hogy a mai történetírás tudományos színvonalán álló mű vállalkozzék az iskola történetének megírására." Ha ezen álláspontját és felhozott okait méltányoljuk is, annyit mégis kinyilváníthatunk, hogy tüzetes feldolgozással a főiskola múltjáról ma már eléggé széles keretben lehet nagyobb stílű képet nyújtani. Ám a szerző csak arra vállalkozott, hogy a főiskoláról ,,az egész történet összefüggésének szempontjából" egybefoglaló rajzot adjon. Erre való tekintettel lehet és kell tehát müvét méltatnunk. Előre kell bocsátanunk, hogy Marton tudományos apparátussal és módszerrel dolgozik. Tudós fegyvertárának azonban vannak hiányai. Valahogy úgy érezzük, hogyjiem£olyan^tárgy körében mozog, amibe hosszú idő óta beleélte és beledolgozta magát. Az is a nézete, hogy az előtte álló tudományos feladatot „csak sok összedolgozó szakember
