Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 8. szám - Egyházi és iskolai hírek
352 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE nem lesz egy szavuk sem. Mi pedig csak panaszkodjunk, hiszen egyebet nem tehetünk, panaszkodni is jól esik, s rámutatni az ilyen sérelmekre szintén üdvös. Csak már egyszer ne is feledjük el ezeket! Talán még egyszer eljön a leszámolás ideje, mikor vissza lehet az ilyeneket fizetni. Vagy nem jön el?! b. d. Egyházi és iskolai hírek. A sárospataki református főiskola négyszázéves jubileuma. A mezőtúri reí. gimnázium múlt esztendei és a pápai ref. kollégium ez évi négyszázesztendős jubileuma után a sárospataki főiskola f. évi szeptember hó 30-án és október hó 1-én ünnepelte fennállásának négyszázados évfordulóját. Megállapíthatjuk, hogy az ünnepség méltó volt a hatalmas kultúrintézménynek sok örömmel, de még több szenvedéssel teli ragyogó múltjához. A tiszta krisztusi evangélium világosságát szomjazó és a magyar nemzeti művelődés szent ügyéért hevülő református lelkek bensőséges hódolata volt ez az ünnepség az Alma Mater előtt, mely négyszázéves életefolyásában mindig és rendületlenül e két szent eszmének szolgálatában állott. Megmérhetetlen az az erkölcsi és kulturális gazdagság, amellyel századokon keresztül elárasztotta ez a főiskola északkeleti Magyarország ifjait társadalmi és vallásfelekezeti különbség nélkül. Főúri és fejedelmi kegy adományai révén gondozó és nevelő édesanyja tudott lenni a szegény tanulóknak és ezáltal a tiszta magyar néprétegnek sok igazi értékét mentette meg az elpusztulástól. „Patak lelke“ Harsányi Zsoltnak az ünnepség keretében bemutatott művészi értékű és ihletett költői elgondolású darabja szerint Loránfy Zsuzsánna, Comenius, Kövi Sándor, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Tompa Mihály, névtelen református falusi papok, gyermekeikért élő és haló névtelen szegény atyák és anyák lelkének, gondolatainak és érzéseinek összessége. Ez a lélek nem engedte és nem engedi elpusztulni a falusi parasztgyerektehetségeket, a szánandó sorsú Deák Jankókat, hanem a pataki lélek testébe, a főiskolába hívogatja őket, hogy ott felnevelkedve s e lélek sajátosságait magukba szíva a magyar hazának jellemes és értelmes polgáraivá legyen. Ez áldásos kultúrmissziónak az egész nemzetre kiható jelentőségét átérezve a hivatalos Magyarország is lerótta a kegyelet adóját a főiskolával szemben. A nemzeti fejedelmek és fenköltlelkű fejedelemasszonyok által dédelgetett ősi kollégium emlékünnepén megjelent főméltóságú Kormányzó urunk is, akire Dókus Ernő remek üdvözlő beszédének szavai szerint éppen olyan nagy szeretettel tekintünk mi, mint amilyennel Rákóczi Ferencre néztek egykoron. Az ő nevét szívek és kövek kiáltják Patakon, ahol saját lelke ihletének fényében úgy jelent meg, mint a főnixmadár. A legfelsőbb helyről jövő elismerésnek hálás megköszönése mellett jól esett hallanunk a kormány képviselőjének, Petri Pál államtitkárnak ajkáról annak méltányló megállapítását, hogy a pataki főiskola a magyar szellemi élet egyik leghatalmasabb oszlopa volt, élő közösség tanár és tanítvány között, melyből a magyar élet nagy alakjainak egész sora került ki a közéletbe. Örvendetes Ígérete szerint a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a pataki iskola is elősegítője lehessen a jobb magyar jövőnek. Az egyetemes református egyház üdvözletét és az éhitatos ünnepségben való
