Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 8. szám - Dr. Madai Pál: Aktualitás a történettanításban
320 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE nyosság legélére, abba még nem fog belepusztulni. Csak egybe pusztulna bele, mégpedig dicstelenül: ha valaha más, vallási vagy nem vallási világnézetek képviselőitől megelőzni, túlszárnyalni engedné magát a verejtékkel és lelki vívódással szerzett tudományos meggyőződések iránti köteles és föltétien tiszteletben, ha jelszavakkal és a közhangulat terroréval akarná helyettesíteni a komoly tudományos vitatkozást és — ha a maga érdekében mesterségesen akarná átértékelni a magyar történetet, annak írását és tanítását. Mert a magyar protestantizmus óriási fölényét én éppen abban látom más vallási és nem vallási világnézeti irányok fölött, hogy erre az átértékelésre nem szorul rá. Ha valamikor ráfogna szorulni, ez azt jelentené, hogy már csatát is veszített. Révész Imre. Aktualitás a történettanításban. A világháború eseményeinek messzeható s még ma is elevenen működő ereje a történelemre, főként az eseményeket létrehozó, létrejöttüket befolyásoló okokra, körülményekre terelte az emberek figyelmét. Észrevették, hogy az egyének és kisebb-nagyobb társadalmi közösségek lelki tartalma szoros összefüggésben van az eseményekkel. Felismerték a történelmi események szellemi hátterét. Mind többre becsülték a világháborút megelőző és követő eszmei harc jelentőségét. Divattá lett a tömegek lelkének propaganda útján való befolyásolása, tudattartalmuk tervszerű megváltoztatása. A párizskörnyéki kegyetlen békék után a legyőzőitek az érvek, okok egész fegyvertárát vitték a győző népek közzé, kogy őket jobb belátásra bírják és az egész európai kultúrára végzetessé válható, igazságtalan ítéletüket megváltoztassák. A területekhez jutott győztes államok viszont legelső kötelességüknek a kapcsolt területek lakosságának lelki átalakítását, új helyzetük kedvezőbb, igazságosabb elhitetését tekintették. A szellemi hatás számtalan módját alkalmazzák főként azzal a céllal, hogy az ifjú generáció lelki világát az államfenntartó érzelmek és gondolatok szálaival észrevétlenül' átszőjjék, ezzel nemzeti öntudatukat, ellentálló erejüket megtörjék s a beolvasztásra előkészítsék. Az állami élet sovén célkitűzései érdekében az átértékelésnek, a történeti ferdítésnek és hamisításnak ma is lázas munkája folyik. Mindezek világosan bizonyítják, hogy a szellemi tényezők, azok közül főként a legcéltudatosabban dolgozó iskola, a modern államfenntartás hatalmas fegyverei közé tartozik. Ezért nyomul egyre elevenebb erővel a nemzetek köztudatába az a 18. század óta sokat emlegetett axióma, hogy az iskola politikum. E racionális bölcsőben született gondolat hatása alatt az iskola kezdetben csak bizonyos utilitáríus célok megvalósítására törekedett s az állampolgári etika egyes területeire