Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 1. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 23 Rendszeres földrajz az. Végigmegy Afrikának minden részén, miközben kimerítő képet ad Afrika földrajzáról. Tulajdonképpen a György Aladár - féle földrajzi könyvek folytatása lenne ez a két kötet. Még a háború alatt ott jelent meg Amerika is ugyancsak Cholnoky tollából. Ámde Afrika már sokkal rendszeresebb, összefüggőbb munka, könnyebben át lehet tekinteni, igazi tanári kézikönyv. Ha ilyen módon fel volna dolgozva mind az öt világrész, főleg Európa s kiegészítené végül egy teljes és módszeres Magyarország földrajza, akkor nem lehetne minduntalan felhánytorgatni, hogy nem ismerik a földrajzot. Aki idegen nyelveken olvas, az a németben bőséges forrásmunkákat talál, de igen sokan semmit, vagy csak nagyon gyengén tudnak németül. Emiatt feltétlen szükség van az ilyen munkákra, amelyek megkönnyítik az egyetemes oktatást is. Cholnoky nyelvezete, okfejtése, előadásmódja világos. Előttünk áll Afrika felépítése, hegyrajzi szerkezete, időjárásának, éghajlatának kialakulása, a folyórendszerek keletkezése, a nép életmódja, politikai tagozottsága, illetve tagolatlansága, Afrika földjének jelentősége a jövő gyarmatosítások szempontjából, t. i. hol élhetnek meg az Európából kiszorult népfeleslegek. Nem lehet ma már csak „sötét világrész"-nek tekinteni Afrikát, mert napról-napra növekszik a jelentősége nemcsak a feketék, a színesek, hanem a fehérek szempontjából is. Ezért meg kell ismernünk Afrika igazi képét és földjének, népeinek jelentőségét. Horváth Károly dr. Erdélyi Lajos dr.: Mondattani tanulmányok a nyelvtudomány és nyelvtanítás köréből. Magyar Nyelvi Tanulmányok, III. Budapest. Kókai Lajos bizománya. 1930. Az áll. polg. iskolai tanárképző főiskola tudós tanára, aki egyben a budapesti egyetemen címzetes rendkívüli professzor is, mondattani vizsgálódásait már 3 és fél évtizede végzi. E munkásságának egyik terméke az a tanulmány, amely első kidolgozásban még a Nyelvtudományi Közlemények XXVI. és XXVII. kötetében jelent meg, de különösen négy tudós idevágó munkálkodásának mindig jobban és jobban elmélyedő tanulmányozása alapján a jelen kiadásban „Az összevont mondat modern szempontból“ címmel nyerte meg végleges kialakulását. Ezek a tudósok : szintaktikai vonatkozásban a mindig eredeti gondolkozású polihisztor, Brassai és a kérdés legalaposabb tárgyalója, a pedagógus Kern, pszichológiai vonatkozásban pedig a legönállóbb magyar bölcselők egyike, Böhm és a nyelvlélektan megalapozó búvára, Wundt. Erdélyi Lajos azonban az ő sajátos módszerével nem csupán ezekre a forrásokra támaszkodik. Tudott dolog, hogy az ő lelkiismeretessége a problémák összes vonatkozásainak kibogozásával egészen sajátságos színt ad tudományos dolgozatainak. A felölelt kérdés aprólékos megvilágításának különösen jellemző vonása nála a történeti háttér szélesvonalú megrajzolása. Hogy valamit figyelmen kívül ne hagyjon, vagy hogy valamiről az ne lássék, hogy figyelmét elkerülte, még az ismétlésbe bocsátkozástól sem riad vissza, s gondosan ügyel arra, hogy
