Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 7. szám - Dr. Kónya Sándor: Tapasztalatok az angol nyelv reálgimnáziumi tanításában
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLÉ 270 ható sok más esetben az angol nyelv, mint formai képző eszköz, az összehasonlítást más nyelvekkel, Aronstein szerint, még a latinnal is kiállja.1 De a logikai képző erőt jelző szellemi tornában nemcsak az értelem, hanem az érzékek, az egész személyiség, az egész ember résztvesz. Az érzékek lehetőleg együttes tevékenységében, az érdeklődés állandóságában, az élénk figyelésre, a hallottak gyors felfogására, a tanultak gyors alkalmazására, gyors felelő készségre, lélekjelenlétre való nevelésben, mindezeknek természetes, agyon nem fárasztó feszítő ereje alapján támadt lélekfegyelmezésben olyan pedagógiai képző erőket láthatunk, amelyek nagyrészben kárpótolnak bennünket más formális képző erejű nyelvek elejtéséért. De nincs ok aggodalomra, a tárgyi ismeretszerzés mennyisége és minősége tekintetében sem. A nyelvismeret biztos nyelvtani alapon, kellő szókinccsel előrehalad és kiszélesedik annyira, hogy a tanuló kellőképpen bevezetődik egy idegen nép művelődési és szellemi világába. A nyolcadik osztályt legalább elégséges eredménnyel elvégzett bármelyik tanuló meg tudja magát értetni a mindennapi élet kérdései körül mozgó társalgásban, angol külföldön eligazodhatik és útbaigazíthat másokat. Ezzel távolról sem akarjuk kiválónak mondani az angolul beszélés elérhető képességét. Aki ilyet kíván, tájékozatlan a középiskolai lehetőségek korlátaibán és határaiban. De más nyelvekben elért eredménnyel összehasonlítva határozottan az angolé az elsőség; a teljes beszélőképesség alapjait itt biztosan le lehet rakni s azt a teljes beszélőképességet, mint elérhető célt, a tanulóknak megmutathatjuk. Képessé lesz továbbá a tanuló arra, hogy szóismeret szempontjából könnyebb ismeretlen szöveget bizonyos kis útbaigazítással már a VI. osztályban, a VII—VIII-ban pedig útbaigazítás, szótár nélkül is megértsen, szóismeret szempontjából nehezebb szövegekben pedig szótár segítségével, saját nyelvtani ismereteivel elboldoguljon, s ne nehezedjék rá a szóismeret és kellő nyelvtani tudás hiánya miatt előálló unalmasság, haladást megkötő tehetetlenség, s hogy ha szüksége lesz rá, bármilyen szaktárgy szókincsébe rövid idő alatt beledolgozhassa magát. (Ez különben nem is nehéz.) Elérhető továbbá bizonyos mértékben nemcsak felületes, hanem a kimélyülést legalább elkezdő művelődésismeret nemcsak a mindennapi angol életről, történelemről, irodalomról, hanem — s ez talán a leglényegesebb nyereség — az angol szellemről, arról a módról, ahogyan az angol a dolgokat, az életet, a világot szemléli, az angol egyéniség jellemző vonásairól (ezeket egy megnyilatkozásában a gentleman szó után a köztudat is ismerni látszik), s az angol nemzetnek a történelem folyamán kialakult sok értékes és utánzásra méltó jellemvonásáról. A személyes függetlenség szeretetét, a vélemény- és szólásszabadságot, a józanságot, a kötelességérzetet s a nem nyugvó cselek1 Ph. Aronslein: Methodik des neusprachlichen Unterrichts. Zweiter Band Der englische Unterricht. Leipzig, 1926. E könyv haszna angol tanárra felbecsülhetetlen belső értéke és sok használható könyvre való utalása miatt.
