Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 7. szám - Stibrányi Gyula: Néhány megjegyzés a tantervreformokhoz
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 264 részben megbolygatott. így a Ili, osztályban a nemzeti hagyományok körében a kereszténység felvétele után N. Lajos koráig (Toldi) terjedő időből a tatárjárás tárgyköre foglalja el újra a főhelyet“ stb. A világháború és Trianon után nem térhetünk vissza az 1879-es állapotra! A főhelyet egészen más célkitűzésnek kell elfoglalni és nem annak a szempontnak, hogy Toldit mint történeti olvasmányt történeti háttérbe állítjuk be. A mathematikai tanításban a tanterv túlzottan modern: összeolvasztja a számtant, algebrát, geometriát egy tárgynak. A 12 éves gyermek, akinek még a számköre sem alakult ki tisztán, a Ill-ban már algebrát tanul, sőt e lap hasábjain olvashattuk, hogy már az I. osztályban. Sőt annyira emelkedett a háború utáni gyermek értelmi szintje, hogy amit a régi tanterv a VI. osztály anyagának vett, azt az új tanterv már a IV-ben kívánja. A sok levezetést mind megtanulják szegény gyermekeink, de a dolgozatukban az egyszeregyet eltévesztik, nem tudnak tisztességesen egy körzőt használni, a mértani alapszerkesztéseket összezavarják. Igen sok akad még a felső osztályokban is, aki ezzel a két számmal: V2 és 2/s nem tudja az alapműveleteket elvégezni. Arról ne is szóljunk, hogy mindezt a tanterv rövidebb idő alatt végezteti el, mint a régi tanterv. Az órák legnagyobb része ezzel végződik: Ezt vegyétek még át otthon! De mikor ? A tanulók legnagyobb része délután is el van foglalva az iskolában, nem is említve a gazdasági viszonyok leromlása folytán a bejáró tanulók számának az emelkedését. Sőt, ma már ott tartunk, hogy már egy hatórás napunk is van csonkaórákkal. Hat tárgyból — ha esetleg így esik össze az órarendben — még a jeles tanuló is csak felületesen tud elkészülni. így a felületességre hajlamos növendékünk a túlterhelés folytán felületes lesz. Természetévé lesz a kapkodás. Ne feledkezzünk meg a magyar tanuló azon tehertöbbletéről sem, hogy neki az anyanyelve mellett még három nyelvet kell tanulnia. Milyen előnyben van vele szemben pl. a német diák, akinek anyanyelve világnyelv is 1 Ha feltételezzük, hogy diákunk csak ötezer fogalommal rendelkezik: ehhez húszezer szókép és ugyanannyi íráskép kapcsolódik. Nem csoda, ha annyi ezer meg ezer kapcsolás közt téves kapcsolás, sőt rövidzárlat jön létre. A magyar diáknak ezen különleges nehéz helyzete miatt nem lehet a külföldi tanterveket szolgai módon lemásolni. A magyar diáknak legyenek pontos alapismeretei, az egyetemre vigyen magával munkaszeretetet, az életbe pedig lelkiismeretes munkateljesítést. Figyeljük meg tanulóink írását. Felületes, kapkodó, az alsófokon betűtévesztő, Beszélnek az írásoktatás reformjáról, sőt a gyorsírásról is. Hát először is a szépírást az új tanterv nem ismeri; a gyorsírás pedig már az alapfokon — mintegy 50 betűjével és 300 rövidítésével — olyan nehéz, hogy megint csak a „rekorderek“ tudnak vele megbirkózni. Nagy hibája a tantervnek, hogy a hazai történet tanítását az alsó fokon csak egy osztályra korlátozza. Sok mindenféle kérdés vetődik
