Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 1. szám - Comenius: Kis beszéd az ékes latinság tanulásáról. Fordította Gulyás József
18 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Még jól esnék tanulóink szüleihez is szólani, ha lehetne, akik fiaikat (kikről azt akarják, hogy őket mi jó gondolkozásra és tisztes tudományokra tanítsuk), ugyanazokat jórészt maguk rontják meg, vagy legalább az előhaladástól visszatartják. T. í. a hazahívással s a nem idején való visszaküldéssel. Íme a példa. Krisztus születésének ünnepére szokás szerint szétbocsájtottuk mindazokat, akiknek elküldését kérték a szülők, úgy, hogy a törvény szerint vissza kell térniük az ünnep után nyolcad napra. íme ma a 17-ík nap telik el s még nem tértek vissza mindnyájan. Az anyák ez ártalmas kedvezése mennyire megrontja fiainkat. Meit így mind minket, mind a társaikat hátráltatják és a saját előhaladásukat is késleltetik s azokba a kimaradás és az iskola megválásának vágyát oltják be. A szülők e megfontolatlan szokása mind a fiaiknak árt, mind a tanárok, az iskola, az egyház s végül a hazának ártalmára van. Bárcsak rászánnák magukat ennek figyelembevételére 1 Ha így folytatják, az iskola bajai a gyógyszernél eresebbek lesznek. De Isten ezt ei fogja fordítani. Reméljük majd, hogy e rossz szokás, mely nem rossz szándékból, hanem meggondolatlan hibából jön, megjavul majd, ha a hiba napfényre jő. Azon kell tehát dolgozni, hogy nyilvánvalóvá legyen. Hozzátok fordulok, ez iskola tanárai és köztanítói, akiken áll jórészt (ha nem is teljesen', hogy ez iskola emelkedjék vagy lehanyatoljon, felvirágozzék vagy száradni ktezdjen. Mert nem hiába mondjuk: „Amilyen a király, olyan a nép." Ha ti, munkások, serények, a munkának nemcsak tűrői, hanem vágyakozói is lesztek (kevés a munkától nem undorodni, követeld — mondja Seneca), könnyű módon elérhető lesz az, hogy a rátok bízottak is ilyenek legyenek. Ezért nem csodálom, hogy egy valaki, aki csodálta, hogy a tanítási tudományokat oly aggódva tárgyalják, ezt mondta: A tanítás könnyű módszereit keressük, holott minél inkább azt kellene csinálnunk, ho.y az iskolákból kiűzzük a tunyaságot. Legyetek, kérlek,ti olyanok,mint az, aki,mikor egy jogtanuló tanácsot kért arra nézve, hogy mi módon tudna a törvénytanulásban sikeresen előre menni, a megragadott könyvet felnyitotta s leveleit ide-oda forgatva, így szólt: Tégy így és ismét így!, a könyvek állandó forgatását ajánlva neki. De mégis tudjuk, sőt köteíességünk Krisztus e mondását alkalmazni ide: „Ezt tegyétek, azt ne mellőzzétek!“ Azaz mind a módszert jobban kifejteni, mind magunknak a dologra elevenebbeknek lenni és abban a tanulók előtt egyre jobban példával előljárni. Mi nem alszunk, a módszer útjait nyomozván és az arra rendelt eszközöket sürgetvén, hogy ti tudjatok aludni, nem ugyan úgy, hogy horkoljatok és magatokat a tunyaságnak adjátok. Ez iskolát, ha Isten akarja, a művészi óra formulájára szándékozunk visszavinni, de az óra is azt akarja, hogy pontosan igazgassák. Az isko’a munkáit az igen díszes nyomdai mesterség formájára szándékozunk visszavinni, de még a dolog nem ért oda, ahová akarjuk és célozzuk. És bár ott volna, vagy ott lesz, a nyomdában is nagy vigyázásra van szükség és sok munkára, hogy hibák ne csússzanak be. Ezeket mondom magamnak és nektek, kedves tiszttársaim. Mutassuk meg munkabírásunkkal, sőt szór-
