Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 5. szám - Belföldi lapszemle
198 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE helvét iránynak mellékhajtása az independensek felekezete, Angolországban a presbyteríanusok, a presbyteriánusok felekezetéből a quakerek felekezete. Rajongó felekezetek keletkeztek a reformáció korától állandóan. A legelső az anabaptistáké, a 16. században a spiritualistáké, a 18. század első felében a cseh-morva herrnhuti testvérgyülekezet. A pielisták, az angol puritánusok. — Az értelem alapjára helyezkedtek az antitrinitariusok: Servet Mihály, majd a Lengyelországban önálló egyházzá alakult socinianusok. — Az értelem alapjára helyezkedett szabadeivűségnek a nagyobb protestáns felekezetekbe is behatolása és ott érvényesülése, részben pedig egyházpolitikai ellentétek élökre állítása egy csomó ú. n. szabad egyházat hivott létre. Köztük legnevezetesebb a skót szabad egyház. —; Egyetlen szabad egyház van, amely liberális irányú, az, amelyet Németországban a „világosság barátai“ alakítottak a múlt század első felében, mely azonban már körülbelül végét járja. — Miként a klerikális történetíró szerint a humanizmus szerves összefüggésben állott a középkori tudománnyal, úgy áll szerves összefüggésben ez a liberális irány a hivatalos egyházi tannal, mert ennek reactiója hívta ki a humanizmus emlőin táplálkozó actióját ama nagyoknak, kiknek egyházi működése és irodalmi munkássága a kizárólagos mérföldjelzők a protestántizmus szellemi fejlődésében. Szerzőnek az itt ismertetett és mélyre ható tanulmányozáson alapuló komoly fejtegetései méltán megérdemlik mai keresztyén hittudósaink érdeklődését. A teológiával szakszerűen nem foglalkozó egyszerű keresztyénhívő csak tájékozást találhat benne a világot átalakító nagy szellemi forradalom méreteiről. (Budapest) Faragó Bálint. Belföldi lapszemle. A Néptanítók Lapja 1931, márciusi számának vezércikke a kultuszminiszter Világválságban c. könyvét ismerteti, a mely, magyar lapokban írt cikkeit és a külföld nagy városaiban tartott előadásait foglalja magában. Vezérgondolata e könyvnek is, hogy minél jobban kiélesedik a világválság, annál inkább nyer jelentőségében a kultúra, mert az az egyedüli varázsszer, mely még haldokló nemzetekben is új életet tud fakasztani, — Bene Lajos az iskolánkivüli népművelés értékeléséről ír és megállapítja, hogy a nép megbecsüli az érdekében végzett munkát. Az április 1-í számban a vezércikk A húsvéti örömről szól Madarász István tollából. — Bárány Gerő : Milyen az ember helyzete amindenségben c. cikkében kifejti, hogy az emberi életnek igazi súlypontja a szellemerkölcsi létben és nem a fizikai létben van. Az egész emberi lét és tevékenység tkp. szellemerkölcsí célok megvalósítására szolgáló eszközi jelentőséggel bír. Ez a tudat az az erő, mely bennünket em-
