Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
188 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 39 utalás a forrásokra!) úgyhogy a sok fától szinte nem látni az erdőt, pedig a szerzőnek volnának saját gondolatai, volna mondanivalója. Sz. Ö. Bőhm Károly ifjúkori önéletrajza. Kéz iratból kiadta és bevezetéssel ellátta Joó Tibor. (Szegedi Bethlen G. kör kiadványai. 8, sz.) Szeged, 1931. 29 lap. Nagy örömmel fogadjuk e füzetet, mely új, ismeretlen adatokkal bővíti Böhm K. ifjúkori fejlődésére vonatkozó ismeretünket, mely eddig főleg a Bartók Gy. által kiadott Naplójegyzetekre támaszkodott (Athenaeum, 1912). 1866-ban november 24-én este Pozsonyban, a Lábán vendéglőben ünnepies külsőségek között Böhm K. (másodéves teológus) és négy társa baráti szövetségre léptek. A társak : Petrovics Soma, Moesz Géza, Mockovcsák János Tiv., Szalay János voltak és később hozzájuk csatlakozott még : Jeszenszky Dezső. A barátok egy-egy emlékkönyvet kaptak, melynek fedelére a Barátság és Szabadság jelszó került. Azután következik a szerződés, a barátok arcképeinek szánt hely, végül a 6 fiatal ember önéletrajza. Böhm ez önéletrajzának jelentőségét Joó Tibor nagy hozzáértéssel méltatja. Két pontba foglalható. Ez életrajzi részlet ugyanis annak az elbeszélése, hogyan lett Böhm az élet élményszerü behatására filozófussá. Emellett van korfestő értéke is. — Hála illesse Bottyánszky János lelkészt, hogy néhai Petrovics S. emlékkönyvét hozzáférhetővé tette és az agilis kiadót, aki ezzel a tettével ismét növelte a Bőhm-kutatás körüli érdemeit. Szelényi Ödön. Barcsai Károly: A természetrajz, gazdaságtan és háztartástan tanítása. Az egészségtan tanítása. Győr, 1930. A szerzők kiadványsorozatának (Barcsai József és Barcsai Károly : Népiskolai Módszertani Közlemények) e müvecske a tizedik füzetét képezi és tulajdonképpen az előző füzettel (A természeti és gazdasági ismeretek tanításának történeti fejlődése. — A vegytan és természettan tanítása) képez egy szerves egészet. Az új népiskolai tanterv szellemében és keretei közt tárgyalja először a természetrajz, gazdaságtan és háztartástan, második részében pedig az egészségtan módszerét. A természetrajz népiskolai tanításának célját nem a száraz leírásban és merev rendszerezésben látja, hanem az igazi természet megismerésében és megszerettetésében. Tanításában érvényesüljön tehát a biológiai és ökológiai szempont. — A gazdaságtan és háztartástan tanításában az elméleti ismereteket egészítse ki a gyakorlati munka, melynek alkalmazkodnia kell az egyes vidékek gazdasági természetéhez és a két nem sajátos feladatához. — Az egészségtan tanításában pedig az egészséges életmód alapvető jelentőségét hangsúlyozza. Formailag minden egyes új ismeret tanítását előzze meg a minél alaposabb és sokoldalú szemléltetés, élmény és tapasztalatszerzés, további menetét pedig problémák kitűzése, gondolkodtatás, a tanító és tanulók közös munkája jellemezze. Elméleti fejtegetését egyegy alkalmas tanítási vázlattal szemlélteti.
