Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 187 bájának. Mi csak egy gyakorlati célt ismerünk el: olyan gondolkozó fejeket kiművelni, amelyek az élet bármelyik munkahelyén képesek lesznek — az ott szükséges ismereteket könnyen elsajátítván — helyüket megállani! Az igazgató úr azon kétségtelenül nagyobb tömeg érdekeit látja, amelyik a negyedik osztály elvégzése után elhagyja a középiskolát ; én azon kévésekét, akik értékesebbek, akik tovább mennek. Az igazgató úrnak bizonyára voltak jó tanítvánvai, akikben öröme telt; én azt láttam a folyó tanév elején is, hogy öt más-más polgári iskolából idejött tanuló közül egy sem tudotL a különbözeti vizsgán megfelelni számtanból és történelemből! — Már pedig ha elfogadjuk az alaptételt: az egységes középiskolát, akkor annak az alsó tagozatának olyannak kell lenni, hogy biztosítsa a sima feljutást a felső tagozatba! Itt ismerem el azt is, hogy az egységes középiskola gondolata nemcsak az enyém; elő sem mernék jönni „egészen egyéni“ javaslattal a középiskolák tantervét illetőleg, mert aki ezt tenné, annak javaslata felett nevetve térne napirendre a világ; mint ahogy már több esetben megtörtént! Az egységes középiskolának pedig annyira híve vagyok, hogy — mint látni méltóztatott — súlyos engedményeket tennék érte a klasszikus nyelvek terén, de viszont el tudnám képzelni azt, hogy még a tanítóképzőkben is szóról-szóra ugyanazt tanítanák magyarból, németből, számtanból, történelemből stb., mint a gimnáziumban, csak a latin és görög nvelv helyére tennék speciális pedagógiai tárgyakat; az ötödik évet pedig — ha már csakugyan szükség van rá — tisztán gyakorló évnek tartanám meg. De, mint kifogásolt cikkem elején is teljes szerénységgel leszögeztem, egyáltalában nem számítok arra, hogy elgondolásaim még részletekben is megvalósuljanak, hiszen sorsunk e tekintetben is sokkal nagyobb egyéniségek kezében van és így nem kell félni attól, hogy „megsemmisítem a polgári iskolát“; sőt megnyugtathatom az igazgató urat azzal, amit bizonyára úgy is tud, hogy a nyolcosztályú elemi iskola egyelőre megbukott és minden nagyobb faluban lesz polgári iskola. Pap Zoltán ref. gimn. tanár. Hazai és külföldi irodalom. Valentényi Gáspár: Tanárképzés és a történelemtanítás iskolafajunkban. Miskolc, 1930. 11 lap. E dolgozat is egyik örvendetes jele annak, hogy a nevelői gondolat behatolt a kereskedelmi iskolai szakképzésbe is. A szorgalmas szerző rengeteget olvasott, hogy kifejtse vezérgondolatát: Megváltozott a történetszemlélet, a történelmet ma a gazdaságtörténelmi vonatkozások nélkül tanítani nem iehet, tehát meg kell változnia a kereskedelmi iskolai történettanárképzésnek is. Ez a gondolat kétségkívül nagyon helyes. Kár, hogy a tárgyáért lelkesedő szerző túlsókat idéz (11 oldalon
