Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 4. szám - Dr. Zoványi Jenő: Református iskola Kolozsvárott 1608 előtt és egyik tanáráról valami

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

141

csak ennélfogva is léteznie kellő református iskola, arról nincs adatunk, de ha nem működött volt megszakítás nélkül, az évtized közepe tájánál tovább semmiképpen nem halaszthatták újra megnyitását. Ez nem is ütközhetett nehézségekbe, hiszen Kolozsvárnak már a reformációt megelőző időben is két iskolája volt.1 így aztán, míg az egyikben megcsinálhatták az anyanyelv szerinti elkülönítést is, addig a másikat át lehetett engedni a szintén tekintélyes számú felekezeti kisebbségnek. Hogy pedig már 1578-ban több iskola volt Kolozsvárit, onnan is bizonyos, hogy a szász egyházkerület ez évi zsinata ekkor készített egyházigazgatási szabályzatában elrendelte, hogy visszahivassanak a kolozsvári „iskolákban“ közülök tanuló diákok.1 2 Minthogy tehát az egynél több, tehát legalább két iskola közül egyik sem volt nekik megfelelő, az antitrinitariuson kívüli másiknak a reformátusnak kellett lennie.

Mindezekből folyólag feltétlenül az önálló református iskolába hívták meg 1596-ban igazgatónak Marosvásárhelyről a református Decsi Csimor Jánost,3 ki azonban nem vállalkozott a neki felajánlott tisztre. És nemkülönben az önálló református iskola igazgatójának kellett lennie annak a Samarjai Mártonnak, aki 1607. február 17-én mint ilyen tartott latinnyelvű oratiót a református Bocskay István fejedelemnek kolozsvári gyászszertartásán.4

Ézen kívül még egynek a nevét ismerjük ez iskola igazgatói közül: a Laskai Jánosét, még pedig korábbi időből. Mert hogy református volt, az bizonyos onnan, hogy Kendi Sándorhoz 1580-ban intézett levelei közül a fennmaradt kettő egyikében egy „nostrae fidei“ lelkészről szól, ami azt mutatja, hogy közös volt a vallásuk Kendivei. Hogy pedig ez a kifejezés nem felségi többes akart lenni, abból tudható, hogy éppen abban a mondatban, mely magában foglalja ezeket a szavakat, egyébként harmadik személyben beszél önmagáról.5 * Azt viszont, hogy Kendi református volt, a köztudaton0 kívül több konkrét adat teszi kétségenkívülivé. Arra nem építek sokat, csak éppen felhozom, hogy Kassai Zsigmond Dávid gyulafehérvári ref. tanár 1584-ben egy csomó epitaphium között az ő fiáról is írt egyet.7 De az már jelent valamit, hogy mikor a Báthory Zsigmond három gyámja (Kendi,

1 Kér. Magvető 1896. 291—3. 1. Kanyaró Ferenc egyiknek a Szentpéteren (külváros, régebben önálló község) levőt gondolja, de én azt hiszem, hogy ez külön jött számításba. Miután pedig u. o. egy füst alatt azt is megállapította Kanyaró, hogy az óvári iskolán kívüli másik iskola 1565 tájáig a főtéren volt: ezután sem tehették el onnan messze a helyette ilyenül használtat s így semmiesetre sem adhatott túlságos gondot a református iskola elhelyezése.

2 Teutsch Gy. D.: Urkundenbuch der ev. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen. II. k. 227. 1.

3 Magyar Prot. Egyhéztört. Monográfiák 1881. 142—4. 1. (Szabó Károly közleménye.) Decsi különben azután, hogy Tolnán és Debrecenben tanult, maga is volt ez intézet növendéke 1587-ig.

4 Pokoly : i. m. II. k. 23. 1.

5 Történelmi Tár 1881. 489. 1.

0 Ennek adtak kifejezést a jezsuiták is, kik levelezésökben erről is említést tesznek. Ez persze kevéssé hiteles bizonyság a hitelesekhez képest.

7 Régi Magyar Könyvtár II. k. 180. sz.