Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 4. szám - Rácz Lajos: Comenius fizetése Sárospatakon

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 136 esik szó a lakásán Drabikkal folytatott beszélgetésekről, erre vonatko­zólag semmi útaiást nem nyújt. Annál jobban tudjuk, hogy micsoda fizetést kapott Comenius Pa­takon. E tekintetben Rákóczy Zsigmond, a nagy műveltségű, tudomány­kedvelő ifjú herceg, akinek könyvtára számára Bisterfeld Nyugateurópa minden újonnan megjelenő értékesebb könyvét meghozatta, aki teljes jelentősége szerint tudta Comeniusnak, a XVII. század világhirű peda­gógusának munkásságát értékelni, a legliberálisabb módon gondoskodott róla (amiből arra lehet következtetni, hogy illő és kényelmes lakást is juttatott neki). Erre vonatkozólag a herceg már 1650 október 31-én ezt írja Nyiretházáról Kobusiczki A. uramnak. „Comenius uram conven­­tiója páriáját kérje el kd magátul, s mindjárt küldje utánunk." Majd pár héttel utóbb, nov. 16-án, a szentmartoni curiából, ugyancsak ezt írja Klobusiczkínak: «Comenius uram... conventioját ő kegyelmének kiküldöttük«. Mint-e két levél adataiból látszik, Rákóczy Zsigmond még 1650 október végén megállapíthatta Comenius fizetését s e konvenciót megtekintésre azonnal elküldötte Comeniusnak, majd, miután az ennek tetszését megnyerte, nov. 10—14 körül azt hivatalos alakban is el­juttatta hozzá. Milyen volt ez a fizetés, pontosan nem tudjuk, csak sejtenünk le­het, mert ez az első konvenció nem maradt fenn. Ellenben fenmaradt az 1651 nov. 1-én kezdődő, némileg fölemelt fizetés jegyzéke. E kon­­ventióváltoztatás, fizetés okát nem nehéz kitalálnunk. Comenius 1651 október havában meglehetős elégedetlen, sőt elkeseredett hangúlatban volt: a 7 osztályú Schola pansophíca felállítása helyett be kellett érnie a Schola latina triclassis felállításával. Drabikkal való összeköttetését a patakiak rossz szemmel nézték, ez irányú terveit elgáncsolni töre­kedtek, a Rákóczy Zs. menyegzőjéhez fűzött vérmes reményei a hazá­ját és vallását elnyomó osztrák ház elleni nemzetközi szövetkezést il­letőleg meghiúsultak, tankönyveinek kinyomatása — a nyomda nehéz­kes munkája miatt — lassan haladt előre, ő maga betegeskedett: mind­ezen okok folytán bejelentette bizonyára itt Patakon is, s a lesznai szé­­nioroknak is megírta, hogy ő el akar innen menni, küldjenek visszahívó levelet a fejedelemasszonynak. De a lesznai széniorok, mint nov. 13-án kelt válaszukból kitetszik, erre nem vállalkoztak, hanem rábízták Co­­meniusra, hogy maradjon vagy visszatérjen. Nagyon könnyen megért­hető, hogy sem a herceg, sem Lórántfy Zs. nem akart a Comenius el­távozásába beleegyezni, mikor még alighogy megkezdette reformmunká­latait, s őt fizetése megjavításával is igyekeztek maradásra bírni. Co­menius, látva a széniorok vonakodását, már előbb megkapva fizetése fölemelését, közben bizonyára könyvei nyomtatásának előhaladásáról is meggyőződve s végűi talán Drabiktól is maradásra intve, — továbbra is Patakon maradt. Ez a konvenció, melyet a „Lórántfy Zsuzsánna uradalmi és ud­vartartási könyve az 1652-ik évre“ nyomán, Szilágyi Sándor már ez­előtt 59 évvel közölt Lórántfy Zsuzsánna életrajzának (1872) az ok­mánytárában, a 77. lapon e címen: „Conventionales... ex Clementi

Next

/
Thumbnails
Contents