Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 2. szám - Egyházi és iskolai hírek
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 69 gyakorlati év komolyan vétele némileg pótol, a vidékenként megalakuló tanári körök tudnák legjobban ellensúlyozni. Arra gondolok, hogy minden környéken 4—5 középiskola közül akadna egy, ahol kiváló késziiltségü és tehetségű kolléga tanítja a földrajzot. Egy tanári körben tömörült intézetek szaktanárai módot keresnének arra, hogy tapasztaltabb és jártasabb kartársuk módszerével megismerkedjenek. Ilyen látogatások nagy eredménnyel járnának és a tanítási kedvet is nagyban fokoznák. Utoljára hagytam, mint egyik legfontosabb tényezőt, az utazást. Ma már ugyan az egyetemen is részesül kirándulásokban a hallgató, az azonban nem elégítheti ki szükségletét. Önállóan kezébe kell venni a vándorbotot, hogy minél nagyobb területet ismerjen hazájából és a külföldből. Minél szélesebb körben beszél saját tapasztalatai alapján, annál többet ad növendékeinek. A földrajztanárnak e téren is meg kell őrizni sokoldalúságát. Nem szabad csak egyféle vidékeket járni, hanem minden igyekezetével arra törekedjék, hogy a típusos vidékeket ismerje meg. Az sem utolsó gondolat, amit Wagner említett könyvében ajánl, hogy az iskolai fali képeken látható vidékeket látogassuk meg, már amennyiben az lehetséges, hogy a látottak alapján annál jobban és élénkebben leírhassuk azt. Az eredményes kirándulásnak az a titka, hogy útunkat kellőleg készítsük elő. Jó térképek, monográfiák segítségével előre készítsük magunkat el. Akkor térünk tudással vissza kirándulásunkról, ha, mint Wagner (akinek már említett munkáját tartottam szem előtt e cikk megírásánál) idézi: „tudással indulunk". (Szeghalom) Pásztor József. 3. Tájékozatlanság. Megint a leányközépiskolák új szervezetéről való tájékozatlanság, s most evangélikus helyről, Zsedényi Béla miskolci evangélikus jogakadémiai tanár írja (Miskolc szellemi élete, 1929. 80. lapján): „Egyedül a nőnevelés terén nem mondható egészen teljesnek a miskolci középiskolai szervezet, mert hiányzik belőle a leánygimnázium mellől a felsőbb leányiskola." Az 1926. évi XXIV. t.-c. utóbbit megszüntette s helyébe állította a sokkal életképesebb líceumot és gimnáziumot, melynek nyolcadik osztálya után érettségit tesznek a növendékek és ezzel főiskolai tanulmányt folytathatnak. Igaza van a tudós professzornak: kell ilyen kultúrhelyen egy nem tudományos műveltséget osztó leányiskola is, felsőbb leányiskola-féle, de ez manapság nem a leányliceum. Csakhogy tanügyi körökben kellene legalább ez iskolafaj létezéséről tudni! B. D. Egyházi és iskolai hírek. Egy munkában töltött hosszú élet zárult be február 7-én este fél 9 órakor s esy 84 év fáradságától megtört testet adtunk át 9-én fél 4 órakor az anyaföldnek a sárospataki református Dr. Szánthó Gyula.
