Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 2. szám - Külföldi lapszemle
64 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE belül tartoznak vegyes oktató személyzetről is gondoskodni; az igazgatóság sorsát pedig, nemre való tekintet nélkül, mindig a személyi arravalóság, a nevelői rátermettség, a vezetői hivatottság szempontja döntse el. 6. A középfokú oktatásban nyert általános műveltség azonban szépen összefér, sőt összhangzóan egészül ki a társadalmi, családi előkészülettel, az egyénre váró tág világi szerepkör észszerű és tudományos megismertetésével, a komoly, összetett természetű kötelességek körül való szigorú tájékoztatással. Ám ez a mindkét nemet kötelező, mindkettőnek javára váló felvilágosítás tartalmazhat bőven oly tudnivalókat, amelyek mindkettőt egyaránt érdeklik, míg némely részletek megint a férfi és női nemre külön-külön tartoznak, ennélfogva kizárólagos sajátságúak. 7. Minden további reform, amelynek tárgya a középfokú oktatásnak a modern kor értelmi és társadalmi szükségleteihez mért célszerűbb újjászervezése lenné, mindkét nemet egyiránt tartozik érinteni. A tárgysorozat nem kisebb figyelemmel kísért másik pontja volt a középiskolai tanárok egyetemességének a Népszövetséghez való viszonya. A Holland Tanáregyesület s egyszersmind a kongresszus elnöke, Buurveld, tapintatos modorban kérte hallgatóit, kíséreljék meg, kiki a maga körében, a középiskolai kézi könyvek hibás adatainak oly mértékű és szellemű kiigazítását (epuratio), amily bátran azt már több ország tanítói maguk között elvégezték. Az ellenőrzés rendszere és módja bizonyos irányító elvek szerint történnék lehetőleg egységesen s minél előbb. Nem csupán a mindenkitől annyira óhajtott béke ügye nyerne ezzel, folytatta lelkes hangon, hanem tudományos szempontból is jó nagy lépést tennénk előre; mert sajnos, némely országnak széltében-hosszában használt iskolás könyvei például, más, sokszor szomszédos nemzetek politikai és gazdasági földrajzát illetőleg botrányos tévedéseket tartalmaznak. A nyugodt hangon folyt, tartalmas tájékoztató után a közgyűlés egyhangúlag fogadta el a következő javaslatot: „A középfokú oktatás nemzetközi tanár-egyeteme a Népszövetség intézményéhez és alkotásaihoz való hű ragaszkodását ezennel felújítja, hasonlókép azon elvek iránt érzett tiszteletét, amelyek azt megalakulásakor vezették; az előadók eszméltető, irányító beadványait köszönettel fogadja s követésüket a tagok jóakaraté figyelmébe bizalommal ajánlja. Egyúttal a nagy nyilvánosság világánál adja tudtára mindazoknak, akiket illet, hogy a középiskolai tanárok egyen-egyen lelkűk mélyén szüntelenül érzik a felelősséget, az erkölcsi számadás kötelezettségét, kényszerét; ennélfogva szívükön is viselik tanítványaikban az emberies érzelmek hovatovább teljesebb kifejlesztését, mint amelyek egyedül képesek a művelt nemzetek egyértelmű tudatára szilárdan épített Népszövetség fennállását biztosítani.“ Kár volna elhallgatni azt az izgalmasan érdekes jelenetet, amellyel e különben mindvégig emelt színvonalon mozgó világgyűlés bezáródott. A „Deutscser Philologen verband“ részéről ugyanis egy szál német tudós betoppanása a terembe szokatlan riadalmat okozott. A magyar szólás hiába tartja, „egy fecske nem csinál nyarat“, mégis el nem titkolható volt a zavar, mely erre a gyanútlan tárgyalók szemében tükrö
