Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 1. szám - Egyházi és iskolai hírek
36 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE fogja a gyermekét. Legalább így a leventétől is megszabadul. Az ipari pályára lépők pedig így okoskodnak : Ha négy osztályom van, nem igen kell járnom sem ismétlőbe, sem tanonciskolába. A mester, aki eddig inast azért nem vett fel szívesen, mert a tanonciskolával, leventével, vallásoktatással, templommal nagyon igénybevették a tanulóját, ezután 4 középiskolás tanulót fog felvenni, mert mentesül a tanonciskolától, ha a leventétől nem is. így találkozván a szülő és iparosmester érdeke, megint a középiskola lesz túlságosan igénybevéve. És pedig jórészt nem tanulni vágyó, hanem oda nem való elemekkel. Még jó olyan helyeken, ahol polgári is van. Az ilyen időt nyerni akaró egyének oda menekülnek. De ahol a középiskola magában van, ott rányomakodnak súlyukkal, számukkal e tudósképzést szolgáló iskolára. Még azt sem fogják bánni, ha ismételniük kell, mert ha véletlenül kimaradnak, a törvény eddigi rendelkezése értelmében nyomban feléled a mindennapi iskolába járás kötelezettsége rájuk nézve. Inkább ismételni fognak. Hogy ez milyen teher lesz a középiskolára, azt még előre nem is sejtjük. Arra ritkábban lesz példa, hogy a nyolcosztályú elemiben jól végzettek lépjenek be a középiskolába. Ne ámítsuk magunkat azzal, hogy mindig az iskola jó híréért keresik fel az intézeteket a tanulók. Nagyon jól vannak ők informálva az egyes iskolákról. Mindig a könynyebb boldogulást keresik. Ez esetben is így lesz. Gulyás József. Egyházi és iskolai hírek. Pőcz János. A magyar ref. tanügynek érdemes munkása ; Pőcz János, a békési reálgimnáziumnak nyugalmazott tanára költözött el az élők sorából m. é. december hó 26-ik napján Budapesten. Hosszú sikeres tanári szolgálat után vonult nyugalomba 1920. szept. 1-én és tért vissza szülőhelyére: a veszprémmegyei Balatonkenesére, hogy a nyugalomnak napjait az annyira szeretett Balaton mellett épült hajlékában töltse, kedvenc tudományának, a bölcsészeinek szentelve minden idejét. A.z elköltözött kiváló tanár 1859. február hó 9"én született, középiskolai tanulmányait a pápai gimnáziumban végezte, itt szívta magába a filozófia iránti szeretetet és a nagy nevű tanárok nemes példája itt érlelte meg benne az elhatározást, hogy maga is tanári pályára lép. — A budapesti tudományegyetemen készül a jövendő pályájára, történelmi és filozófiai előadásokat hallgat ; 1884. jan. 3-án ezen szakokból nyer tanári oklevelet, később a latin nyelv tanítására is szerez képesítést — Mint okleveles tanár tölt egy esztendőt a rákospalotai Szabó Alajos-féle magángimnáziumban, majd egy évet a pápai ref. főgimn,-ban és 1886. aug. 15-én választja meg a békési ref. gimn. fenntartó testületé ezen iskolához rendes tanárrá. Egész életét az iskolának szentelte, azért dolgozott, fáradozott, ez volt az ő családja s midőn a tényleges tanári szolgálattól megvált, mint a kenesei ref. egyház presbitériumának tagja munkálta annak javát. Az életerős férfiú szervezetét ezelőtt kétesztendővel allatomos betegség támadta meg, amely akkor
