Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 10. szám - Egyházi és iskolai hírek
170 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE céljából: 1. A választmány az alapszabályok 38. §-a alapján felhatalmazza és megbízza a mostani központi alelnököt az elhunyt elnök helyett az egyesület ügyeinek továbbvitelére mindaddig, amíg a közgyűlés az új elnököt meg nem választja. 2. A választmány felkéri a központi igazgatóságot, hogy a legközelebb tartandó rendes közgyűlésnek, mely szokás szerint a mostani tanév végén esedékes, a tárgysorozatába az új elnök megválasztását vegye fel és ezt a választási ügyet készítse elő. 3. Az új elnök hivatali ideje csak kettő esztendőre fog szólni, hogy az 1927-ben kezdett 6 éves időtartammal az új elnök is bevégezze a maga tisztségét és egy új 6 éves ciklusra az egyesület minden egyes többi szervével együttesen és harmonikusan nyerhessen esetleg újabb megbízást.“ A központi igazgatóság ezen javaslatát a választmány rendkívüli ülése egyhangúlag határozati erőre emelte. Székház-avatás és közgyűlés. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület november hó 29-én avatta fel Csepregi-u. 4. számú székházát és tartotta meg hatvanadik évi közgyűlését. A székházavalón dr. Madai Gyula elnök rámutatott az ünnepély jelentőségére, ismertette a székház célját s megemlékezett azokról, akik az eszmét felvetették s annak érdekében fáradoztak. A megnyitó beszéd után dr. Kornis Gyula államtitkár tolmácsolta a közoktatásügyi miniszter üdvözletét. Kívánja, mondotta többek közt, hogy ennek az épületnek géniuszát hassa át az igazi magyar tanár ideálja. Azé a tanáré, aki szeretettel és benső meggyőződéssel csüng ennek a most letiport nemzetnek ezeréves történeti hagyományain, aki szaktudományának haladását mindig átélni iparkodik, Lakozzék mindig e székházban annak a tanárnak eszménye, aki nemcsak az észt csiszolja, de az érzületet is neveli, a tudóst is csak eszköznek tartja az erkölcsi értékek megvalósítására. Szólott a tanár nagy hivatásáról, a nevelőmunkáról, a tanári munka értékeléséről; szólott arról a nagy ideálizmusról, mely szükséges ahhoz, hogy a tanárság nagy anyagi gondjai között hivatásának élhessen. Sajó Sándor igazgató szavalta el ezután remek alkalmi ódáját s Gaál Mózes főigazgató beszéde zárta be a szép ünnepélyt. Délután fél 6 órakor kezdődött a közgyűlés. A minisztériumot dr, Rácz Kálmán miniszteri tanácsos képviselte. Dr. Madai Gyula elnöki megnyitójában hű képet rajzolt a tanárság mai hangúlatáról s azokról a kívánságokról, melyek a tanárság lelkét foglalkoztatják. A tartalmas főtitkári jelentés után beterjesztették a tisztújítás eredményét. Elnök lett újra dr. Madai Gyula, alelnökök lettek Bernolák Kálmán, Schmiedt Alajos, Szőts Gyula, dr. Bászel Ernő, vitéz dr. Bessenyei Lajos, főtitkár vitéz Esztergomy Ferenc, titkár dr. Marcell Ágost, szerkesztő dr. Nagy Pál, pénztáros Németh József, házgondnok Édes Jenő. Ezután Szőts Gyula előadása következett a szolgálati időről és a heti óraszám kérdéséről. Előadó a kérdéseket minden oldalról megvilágította s védelmére kelt a tanári érdeknek. Végül határozati javaslatot terjesztett elő, melyet a közgyűlés egyhangúlag magáévá tett. A közgyűlés tiltakozik annak a tervnek még hírére is, hogy a kormányzat a szolgálati időt negyven évre s az óraszámot tizennyolcról huszonkettőre akarja felemelni. A közgyűlés egy másik indítványban kérte a felsőbbségtől az ötödéves korpótlék visszaállítását, vagy képesítési pótlék rendszeresítését s a széniumos rendszer hiányainak megszüntetését. Ezután a közgyűlés Sajó Sándort nagy lelkesedéssel díszelnökké választotta. A tanárság azzal a felettes hatóságába vetett erős bizalommal távozott a közgyűlésről, hogy ha a hír valónak bizonyulna, ezt a hihetetlen, csak a takarékosság szempontjából felvetett, a magyar iskolaügyet oly mélyen érintő tervet az illetékesek még csírájában meghiúsítják.
