Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 9. szám - Egyházi és iskolai hírek
130 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE követői voltak. Költészetének gyökerei a falu életén keresztül a népköltészetig, tanulmányai révén pedig a Petőfi, Csokonai, Balassi művészetéig nyúlnak le. Amikor a 19. század végén irodalmunk, különösen pedig lírai költészetünk két ágra kezdeti szakadni, ő akkor megmaradt a hagyományok talaján, amelynek éltető elemei a hit, haza és erkölcs voltak. Dalolt tovább is úgy, ahogy az Isten tudnia engedte, egyszerűen, de szívből és magyarán, úgy, ahogy a Gyulai Pál teóriája azt évtizedekre előírta. A modern ember bonyolult lelki életének riasztó problémái idegenek maradtak mindig számára, de éppen az az érdeme, hogy napjainkig, amikor a két ellentétes irodalmi irányzat harcai elülőben vannak s egymásra találásuk lehetősége nem tartozik többé a megvalósulhatatlan ólmok közé, megőrizte néhány társával együtt azt a régi irányt, amely most majd az újjal egyesülve, a biztos, nyugodt, természetes és jogosult fejlődés kialakulására egyenlőhatású erőtényezőként lesz hivatva befolyást gyakorolni. Ez a helye Szabolcska Mihálynak, a református magyar költőpapnak irodalmunk történeti fejlődésében. Ezért öltsön gyászt elmúlása miatt református és nem református minden igaz magyar! (Mezőtúr) Dr. Kovács Géza. Bereczky Sándor ünneplése. Bereczky Sándort, a budapesti ev. gimnázium vallástanárát, október 23-án, hetvenedik születésnapja alkalmával, meleg ünneplésben részesítették. A fenntartó magyar-német testvéregyházak képviselőtestülete nevében dr. Németh Ödön egyetemi tanár, iskolafelügyelő, a tanári testület nevében pedig Mikola Sándor igazgató méltatták érdemeit. Bereczky 1896-ban került a budapesti ev. gimnáziumhoz, miután előzőleg egyéb fővárosi iskolákban fejtett ki hitoktatói tevékenységet. Hosszú gimn. tanári működése folyamán erősen összeforrt intézetével s annak egyik erősségévé vált. Mindenkor igaz kötelességtudással nevelte a rábízott ifjúságot, s főtörekvése nem a külsőségek iránt való érzék, hanem a valódi evangéliumi hit, a szilárd keresztyén jellem kjfejlesztésére irányult. Ilymódon kitűnően tudta mind ev., mind ref. vallású növendékeit — a budapesti ref. és ev. gimnáziumokban ugyanis együttes hitoktatás van — jó protestánsokká nevelni. Tanártársaihoz is igaz kollégiális érzés fűzte, s mindenkor velük való harmonikus együttműködésre törekedett. Alapos teológiai és egyháztörténeti tudóssal s tiszta magyarsággal megírt tankönyvei igen népszerűekké váltak, s mind újabb és újabb kiadóst értek. Bereczky Sándort, ki hetvenedik születésnapját még munkaerejének teljességében érte el, ez alkalommal a protestáns tanárság is szívből üdvözli. L. Z, A soproni evangélikus hittudományi fakultás új épületének felavatása. Október 19-én országos ünnepség keretében avatták fel a pécsi Erzsébet-Tudomónyegyetem Sopronban elhelyezett ev. hittudományi karónak palotáját. Jelen volt Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és gróf Klebelsberg Kuno miniszter is. Az ev. templomban tartott istentisztelet után a díszes közönség az új épületbe vonult, hol Klebelsberg miniszter mondotta az avató beszédet, br. Radvánszky Albert a magyar ev. egyetemes egyház hálóját tolmácsolta, Deák János dékán pedig imádkozott Következett az egyetemi tanévmegnyitó közgyűlés, melyet Bozóky G. rektor nyitott meg. Kiss Jenő prodékón beszámolt az 1929—30. tanévről, majd Deák János e. i. dékán megtartotta székfoglaló értekezését: „A babyloni fogság vilógtörténeti jelentősége“ címmel. A nagy tetszéssel fogadott székfoglaló és a 25 elsőéves hallgató ünnepies beiktatása után az egyetem tanácsa doktorrá avatta Viczión Dezsőt, aki az első Sopronban felavatott teológiai doktor.
