Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 9. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 122 sarkigazságai: a gyermek aktivitása, kényszer nélküli foglalkozása, szabadsága s a mai neveléstudomány axiómái is azt hirdetik, hogy aki neveli, annak szeretnie is kell a gyermeket. De nemcsak szeretni kell, hanem meg kell érteni testi és lelki szükségleteit. Aki pedig a gyermek neveléséért dolgozik, a jövőt építi. — Fitos Vilmos befejezi cikkét „A tanuló élete az otthon és az iskola szellemi légkörében" címmel. Oda konkludál, hogy az iskola szelleme akkor megfelelő és kívánatos légkör gyermekeink számára, ha nem egymásról tudomást nem vevő ismeretek gyömöszölésével gyötri őket, hanem egységes világnézet felé vezeti, gondolkozásra szoktat és minden tárgyat szenzációssá tud tenni mély átélések megteremtése által. Tomcsányi I. ismerteti a lengyel közoktatás múltját és jelenét. Az október 15-i számban Fitos V. A példáról szólva az aradi vértanukról emlékezik meg. Németh S. Nyelvi magyarázatok a népiskola V. osztályában címen ír. Baloghné Hajós Terézia sürgeti a rádiónak az iskolába való behozatalát és ismerteti az angol iskolarádiót, melynek mikrofonja előtt csakis az iskola céljait szolgáló előadásokat tartanak — fokozatos fejlődéssel. Öt év alatt mintegy 5000 iskola kapcsolódott bele. Hegyaljai Kiss Géza: „Kossuth L. a népiskoláról“ című cikkében kivonatosan ismerteti Kossuth L. idevágó cikkeit, beszédeit és értekezéseit. A Magyar Tanítóképző szeptemberi számában Párvy G. elnöki megnyitójában rámutat arra, hogy az ötéves képző sem szüntette meg a tanítóképzés nagy alaphibáit: a közismereti és szaktárgyak tanításának párhuzamosságát, a túlterhelést és a gyakorlati kiképzés elégtelenségét. Szemere Samu meleg hangon méltatja Fináczy E. érdemeit. Kiss József folytatja a magyar tanítóképzés statisztikai adatait. Az Evangélikus Népiskola szeptemberi számának kiemelkedő cikkei: Az új tanterv ev. iskoláinkban (Reichel L.); Pszichoanalízis és pedagógia (Schranz V.); A német nyelv oktatása (vitéz Réz H.). Az októberi szám első cikke szóváteszi a terményfizetéses tanítók elviselhetetlen helyzetét. Kárpáti S. A tanító tekintélyéről elmélkedik. Ügy látja, hogy az ötéves képző emelte a tanítói állás tekintélyét, mégis kiemeli, hogy itt nem elég a szellemi felkészültség, a tárgyi tudás, hanem a jellem. Szelényi Ödön összefoglalóan ismerteti a német idealista filozófusok (Kant, Fichte, Schelling. Hegel, Scbleiermacher, Schopenhauer és Herbartj pedagógiáját. Droppa Ilona nagyon érdekesen ismerteti „Az ev. tanítóné és tanítónő hivatását és társadalmi helyzetét", ill. szerepét. Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny szeptemberi számában Vargha Gy. A földrajzoktatás és honvédelem címen értekezik. A Kisdednevelés október havi számában Pap Ilona összefoglalja a szülői értekezletek legalkalmasabb tárgyait. Ezek az öltöztetés, az étkeztetés, lakás, betegségek ; vallásosság, szeretet, hazafiasság, tulajdon-
