Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 9. szám - Hazai és külföldi irodalom

Protestáns tanügyi szemle

109

térőleg hogyan vélekedtek az időszak folyamán a fölmerülő irodalmi, esztétikai, történeti, politikai és vallási problémákról, milyen álláspontot foglaltak el a görög-római, a francia, a német költészettel, Goethével, Schillerrel szemben ? Ilyen arányban, egymással szemben, így feltüntetve, 60 év íróinak egymáshoz való viszonya, egyező vagy eltérő gondolkozása, álláspontja, irodalmunkban még soha nem volt megvilágítva!

A mű minden részlete széleskörű utánjárás és gondos kidolgozás nyomait mutatja. Alig találunk benne egy-két tolihibát vagy túlzott állítást. Tolihiba, hogy az Osszián-fordító Fábián Gábort katolikus írónak mondja (96. 1.), mert Fábián református pap fia volt; hasonlóképpen nem sorolható id. gróf Teleki József, aki nem volt testőr, a Bessenyei bécsi társaságához (24. 1.), ha franciás műveltségénél fogva a franciás írókhoz állt is legközelebb; Csokonait csak egy kis erőszakolással lehet a dunántúli énekköltök közé sorozni (34. 1.). Csak féligmeddig fogadható el ez az állítása: A dunántúli költőket az ottani várromok ihlették regék, mondák írására; ezzel szemben „a Tisza táján nincsenek várromok, nincsenek történeti emlékek, a felvidéki várak körül idegenajkú nép lakik" (170. L). Látszik, hogy szerzőnk nem járt Patakon, mert különben tudná, hogy a pataki vár, ahol Szent Erzsébet született, Lorántfy Zsuzsánna élt s 11. Rákóczi Ferenc fejedelmi udvarát tartotta, gazdag emlékek tárháza volt minden időben; hogy a Patakon tanult költőket (Kazinczy, Csokonai, Szemere Pál és Miklós, Tompa, Erdélyi) nem ihlette dalra vagy rege írására, arról ő igazán nem tehet! De aztán itt van még a Tisza táján mint várrom, történeti emlék: Zemplénben a szerencsi és tokaji vár, Abaújban a regéci, bodóköváraljai és szalánci, Borsodban a diósgyőri, ónodi, vadnai és szendröi, Hevesben az egri, Szabolcsban a kisvárdai, Ungban az ungvári vár vagy várrom ; igen, itt a Tisza táján, a magyar vidéken is bő számmal akadtak várak és várromok ! Kazinczyról sem mondható el egészen, hogy „tótok közt lakott" s azért nem tudott népdalokat gyűjteni (255. 1.), mert ha Széphalom lakói jórészben tótok voltak is, de tudjuk, hogy ő, mint Zemplén vármegye levéltárnoka, Széphalomról naponként bejárt Üjhelybe, amely már magyar város; de meg gyermekkorában Érsemjénben, 10 évi diáksága alatt Patakon elég népdalt hallhatott s magába szívhatott, úgyhogy, ha érzéke lett volna iránta, nem leti volna neki túlnehéz népdalokat gyűjteni. Kissé túlzott kifejezések, egy-két esetből vont általánosítások: „A tiszaiak számára az elmúlt századok a barbárság és sötétség korát jelentették (170. 1.); „mivel a tiszaiak hazafogalmának középpontjában a nyelv áll, a haza területi fogalma idegen számukra" (176. 1.).

Sajtóhibák: prog- rammja (13. 1.), Kot-zebue (250. 1.), legkevésbé (21. 1.), megértette (e. h. megérttette, 45. 1.); a 31. lap 4-ik sorában a második nem törlendő. Rácz Lajos.

Kornis Gyula: Magyar filozófusok. Budapest. 1930. 231. oldal. (Kultúra és Tudomány sorozatban.)

Vannak könyvek, amelyekről ismertetést írni könnyű és élvezetes. Ezek közé tartozik a Magyar filozófusok is. Az összegyűjtött tanul-