Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 8. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 75 csak azért, mert a felekezeti öntudat ápolásának egyik legfrappánsabb eszköze, hanem mert teendőink direktíváját is világosan elibénk tárja. A mü a demográfia csalhatatlan eszközeivel VII. fejezetben tárja fel a Csonka—Magyarországi reformátusság mai helyzetét. Az első fejezetből ^szembeszökő, hogy a 21"A,-nyi reformátusság 99'/«-ban magyar anyanyelvű és az írni-olvasni tudó reformátusok arányszáma az országos átlagnál jobb. Foglalkozás szerint pedig a reformátusság csupán két foglalkozási ágban van képviselve túlnyomó arányszámmal, az u. n. őstermelésnél és védelemnél (katonaság), tehát az eminenter nemzetfenntartó pozícióban, a két parexcellence magyar foglalkozási ágban. Valóban az elfogulatlan statisztika előtt nem kérdés, hogy mennyiben „magyar vallás" a kálvinizmus. De még sokkal eszméltetőbbek az általános népesedési mozgalom adatai, melyekből kitűnik, hogy a legutóbbi népszámlálástól, 1920-tól 923-ig 0'2°/o-kal kevesebb a reformátusok száma és azóta is apadóban van. Mi ennek az oka ? Egyszerűen az, hogy háborús veszteségünk minden 100 lakosból kettővel több, mint a katholikusoké és éppen abból a korosztályból, mely természetes szaporodás szempontjából a leginkább számításba jöhet. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a statisztika csalhatatlan óramutatója kimutatja ugyan, hogy a reformátusoknál 0'4u/u-kal több az egészen terméketlen házasság, mivel pedig a terméketlenség kétszeres veszteséget jelent: nincs mit vetni egymás szemére. Látnivaló tehát, hogy ha a reformátusság fajfentartó szerepe körűi kifogások merülnek fel, annak elsősorban aránytalanul nagy háborús veszteségei adják az okát és — a dunántúli nagybirtokok közzé ékelt helyzetük közgazdasági sivársága. Szerző külön fejezetet szentel Csonka-Magyarország statisztikájának felekezeti szempontok szerint. Nyomasztó, nehéz álomnak tűnik fel az az elképzelhetetlen aránytalanság, mely ezen a ponton ötlik a szemünkbe. Például az ország összes középiskolái közül 28 katolikus, 18 pedig református középiskola, vagyis egy millió lélekre 5 katholikus, és 10 református középiskola esik, ami azt jelenti, hogy a 844000 holddal bíró katolikus egyház felényí középiskolát tart fenn, mint a 33000 holddal biró református egyház! Pedig ez az egyházfenntartásnak csak egy része! Annál örvendetessebbek a hitéletre vonatkozó adatok. Mid például 1923—25. években a reformátusházasságkötésekből 887» részesült egyházi áldásban, addig a katolikusoknál 847». Annál kedvezőtlenebb azonban a reformátusságra nézve a vegyesházasságok és áttérések statisztikája, melynek okadatolása különtanulmányt érdemelne. Végűi a büntetések statisztikája mutatja, milyen ízléstelenség egy-egy felekezetet valamilyen kedvezőtlen statisztikai adat alapján pellengérre állítani. Fenti kiragadott adatokból is látható, hogy e mü objektív statisztika, komoly demográfia, sem több sem kevesebb. Közgazdasági és közegészségügyi, ingó és ingatlan vagyoni statisztikával kiegészítve még inkább, de jelen tartalmával is alkalmasnak találnánk e művet zsebkiadásban is megjelentetni, hadd legyen ott minden református
