Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 7. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 35 értelemben s nincs szüksége filozófiai rendszerre dogmatikus értelemben. De nincsen oly kuiturvallás vagy világszemlélet, mely amenyiben az emberiség szolgálatában áll, ne engedhetne teret az uj nevelői magatartásnak. Öregek és fiatalok c. cikkében Madzsar Alice megállapítja, hogy nem tudtuk rányomni a magunk bélyegét az utánunk jövő nemzedékre és ez az ő szerencséje, mert különben nehezebben tudna a mába belehelyezkedni (?) Nem az ifjúság van válságban, hanem mi vagyunk, akik nem tudunk ebbe az uj világfolyásba beleilleszkedni. A következő cikkek is a mai ifjúsággal foglalkoznak: Ifjúságunk antónómikus törekvései a jövő szolgálatában (Karácsony S). Hogyan szerkesztődül „A Mi Lapunk“ ? (Fenyves Pál.) A magyar egyetemi és főiskolai hallgatók országos szövetségének tevékenysége és céljai. (Masirevích Gy.) A Kolozsvár—Szegedi Bethlen Gábor Kör (Buday Gy.) Ifjúsági mozgalmak Debrecenben (Tóth Endre). A szociálist a fiatalmunkás mozgalom (Száva I.) Erdélyi fiatalok (Biró S.) A regősökről (Aradi Zs.) További szemelyények a „Vetésből," a felvidéki ifjúság lapjából. Ide csatoljuk a miskolci jogászifjuság kiadványát a „Kötöröt.“ (1930.), melyet a trianoni menekülés 10 éves fordulójára adtak ki. Az első cikk (Egy-két jó tanács) Nagy Emil tollából való. Azt fejtegeti benne, hogy a magyar ifjúság tanuljon nyelveket, hogy idegen országokban tudjon elhelyezkedni. A jogászok számára pedig egy bizonyos fokú kereskedelmi és gazdasági képzettség elengedhetetlen. Szakítani kell azzal az előítélettel, hogy a testi munka szégyen és nem való úrnak. Ha a magyar ifjúság nyílt homlokkal, tanult fejjel, magas kulturlélekkel s a mellett sportban és testi munkában kifejlett izmokkal megy elébe az életnek, fajunkra még szép jövő várhat. Egy cikk (A magyar ifjúság útja 1919—1920) felpanaszolja, hogy az összeomlás óta nekilendült magyar diákmozgalmakban sok az utánzás. A magyar öncélúság megérzése és kívánása hiányzik belőle. Az akciót nem a magyar gond, a specifikus bajainkon való segíteni vágyás sugallja. Ezek nem egyszer külföldi rendőri krónikák gondosan kidolgozott másolatai csupán. A következő cikk (A magyar intelligencia és a dolgozó tömegek,) nagyon helyesen emeli ki, hogy nem lehet semmiféle harc a magyar intelligencia és a dolgozó tömegek közt. Bátor, becsületes szándékot .eláruló (Az ifjúság új útja) c. cikk is, abból indul ki, hogy a társadalmi kérdésekkel foglalkozó mai embernek választania kell: beállni abba a táborba, amely egyedüli védelmezője az egész mai társadalmi rendszernek, vagy elszakadni a konvencióktól és rátérni arra az útra, amelyen csakis szembe lehet haladni a mai rendszerrel. Az ifjúság mozgalma nem lehet speciális ifjúsági mozgalom, hanem egyik része a magyarság nagy tömegekre épített mozgalmának. Az ifjúsági harcok célja nem lehet egy-egy jobh állás elnyerése, hanem az egész rendszer megváltoztatása. Két cikk a tanszabadság sérelmei és a numerus clausus problémáját világítja meg. Az ifjúság és a munkásság c. cikk szintén hangsúlyozza, hogy a magyar munkásosztálynak és az ifjúságnak találkítenia kell és így a Széchenyi és Kossuth demokráciája eltüntethetí^Vr közöttünk fennálló ellentéteket.
