Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom

232

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

Ha végigforgatjuk az ev. jellegű cikkeket, nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy nincs ebben az eddig megjelent három kötetben semmi tudatos felekezetieskedés és csak annyiban tetszik meg bennük az ev. jelleg, amennyire ez a dolog természetében benne is van : ev. ped. társaság adja ki olyan időben, mikor vallásos öntudatra és cselekvésre haladéktalanul szüksége van az egyes vallásfelekezeteknek a közös ellenséggel szemben. A katolikusnak is.

S ezt az öntudatos ev. világnézeti alapot nyíltan vallja is a kiadó. Az előszóban kijelenti, hogy „a nevelés vallási és erkölcsi kérdéseiben e munka irányát az ev. keresztyénség szabja meg.“ Azonban a kölcsönös megértés és az egyenlő működési szabadság elvét is hangoztatja : „Libertatém damus petimusque vicissim.“ Az ev. világnézeti nevelés célja szerinte az, hogy „az ifjúságban azt a hitet, szeretetet és reményt keltsük életre, amelyet az evangélium : Istennek a szava fel tud ébreszteni az emberi szívekben.“ De hozzáteszi mindjárt, hogy ez a mü azonban semmiképpen „nem akar szolgálatába állani az élet és a nevelés egy olyan „elvallasosításának“ és elfelekezetiesítésének", mely a tudomány-, művészet-, technika-, állami- és gazdasági életnek a tárgyi feladatai és módszerei fölött uralkodni óhajt."

Mások megütköznek ezen a minden ízében protestáns világnézeten, hibáztatják is érte a kiadót, mi azonban egyik legnagyobb értékeként éppen ezt emeljük ki. Konzervatív és mégis liberális, öntudatos és mégis tárgyilagos.

E kérdéssel összefüggő cikkek közül hivatkozunk a következőkre : I. kötet: Altes Testament und christliche Erziehung. Bibelkundlicher Unterricht. Brüdergemeine. Bodelschwingh. Deutschtum und christliche Erziehung. Ev. Pädagogik. II. kötet: Gebet, Gebetserziehung. Jugendvereine, mit besonderer Berücksichtigung der evangelischen. Kindergotterdienst. Kirchengeschichtlicher Unterricht. Kirchenlied im Unterricht. Kirchen und Schulordnungen des 16. I. h.-s. Kirchenverfassung. III. kötet: Konfirmandenunterricht. Konfirmation. Lebenskunde. Luther.

Ezekben a cikkekben többször szóba kerül a katolicizmus és a katolikus egyház intézkedései. Nem egyszer elismerő formában is. Pl. Gebet, Gebetserziehung. (II. 316.) Jugendvereine . . . (II. 1180.)

De nemcsak vallási tekintetben halad ilyen tiszteletreméltó úton. Pedagógiai felfogását is majdnem egészen ezzel jellemezhetjük. Abban a nagy forrongásban és erjedésben, mely korunkat s közelebbről az utolsó évtizedet jellemzi, úgy törekszik az abszolútnak, az általános érvényűnek a megismerésére és megismertetésére, mint az evangéliumi alap erősítésére. S ahogy nem szétválasztó, mások fölött egyedülálló, hanem összehozó és kiegyenlítő vallásos világnézete, hasonlóképpen egységet, tisztulást keres ebben a pedagógiai átalakulásban is. Ott az evangéliumi, — itt a filozófiai alap az, amelyhez ragaszkodik. Meggyőződése szerint a filozófiai pedagógiának fontos missziót kell teljesítenie e folyamatban. Ebben az alapkérdésben konzervatív, különben igen sok tekintetben megértő a modern pedagógia kérdéseivel szemben. De mindenütt tárgyilagos.