Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 6. szám - Dr. Zoványi Jenő: Pilcius Gáspár sárospataki tanársága

protestáns Tanügyi szemle

218

autótúra feledhetetlen élmények gyanánt vésődött mindnyájunk leikébe. Tapasztalatokban gazdagodva, hazánk s egyházunk jövőjébe vetett hitünkben erősödve tértünk vissza bonyhádi és pécsi kirándulásunkról s ezért köszönet mindazoknak, kik az Országos Evangélikus Tanáregyesület e szép eredménnyel végződött gyűlését áldozatkészségükkel lehetővé tették.

Zelenka Margit.

Pílcius Gáspár sárospataki tanársága.

Midőn Pílcíusnak Dobsina 1584. október 14-ikí pusztulásáról s lakosainak a betörő török elöli meneküléséről írt kéziratos művét Klesch Kristóf Dániel 1671-ben Wittenbergben közrebocsátotta,1 a címlapon ez dobsinai lelkésznek mondta a szerzőt. Ezzel szemben Pilciusról a Laucsek Márton érvelése alapján Bartholomaeides László egész határozottan állította, hogy sohasem volt dobsinai pap.1 2 3 Viszont Klanica Márton kifejezetten „protocollumok“ nyomán a legelső helyen említé az ismert dobsinai lelkészek névsorában, éppen 1584-ről,3 és ugyanakkor azt is megírta, hogy az otthonmaradt dobsinaiak az elmenekült Pilcius helyébe 1585-ben az addigi rectort, Pezelius Zsigmondot választották meg, aki aztán évtizedeken át lelkészkedett ott.4 5 Ráth György pedig ismét a Bartholomaeides-féle álláspontra helyezkedett s szintén tagadta, hogy Pilcius ott lelkészkedett volna valaha.“

Mind Bartholomaeides, mind Ráth abból indult ki, hogy 1686-ban vesztette el Pilcius a nagysárosi lelkészi állást. Ez az év volt ugyanis általánosan elfogadott időpontja mindeddig ennek az eseménynek, Ráth ezt úgy tünteti fel, mint ami az esperesnek és szigorúan lutheri elvű társainak unszolására a világi hatóság ténykedései következtében történt.6 Ám egy ilyen tárgyú és irányú intézkedésre vagy annak előidézésére sem az esperes magában, sem néhány társa nem volt illetékes, hanem igazában csak maga az esperesség, mint testület, az is csak a hivatalos formák között, a zsinatán volt jogosítva rá, amennyiben tankérdés, hitelvi meggyőződés elbírálása forgott szóban. Már pedig Ráth maga megállapította, hogy Bels Benedek 1588-ig terjedő espereskedése alatt az utolsó zsinatot 1584-ben tartotta.7 És tényleg — miként ugyanő megírja — ez a zsinat adott Pilciusnak négyheti gondolkozási időt arra,

1 Régi Magyar Könyvtár III. k. 2579. sz.

2 Notltia comitatus Gömöriensis .. . 424. 1.

3 Fata aug. conf. ecclesiarum . . . (Fabó: Monumenta evangelicorum . . . III. k.) 21. 1.

4 Hornyénszky: Beiträge zur Gesch. evang. Gemeinden 43. 1. szerint is 1627-ig, haláláig.

5 Pile Gáspár és ellenfelei. 1893. 29—30. 1.

8 U. o. 29. 1.

» U. o. 33. 1.