Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
186 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Céllövészet. A céllövő különpróba részletes feldolgozása. Budapest, 1929. A Magyar Cserkész könyvei 100—101. száma. A Magyar Cserkészszövetség az egyes próbapontokra vagy különpróbákra vonatkozólag külön füzetekben összefoglalja a tudnivalókat, úgyhogy a fiúk minden nehézség nélkül elsajátíthatják azokat. Ilyen ügyes összefoglalás a céllövészetről szóló kis füzet. Egyszerű, könnyű, kérdés-felelet alakban megadja az ahhoz szükséges ismereteket; a hibaháromszögeléstől és az óvatossági rendszabályoktól kezdve egészen a lőtérszolgálatig és a versenyszabályokig mindenre kiterjeszkedik. E gondos füzet egy lépéssel előbbre vitte e nemes, magyaros sportágnak az ügyét és reméljük, hogy az elméletileg felkészült ifjaknak minél több alkalmuk lesz gyakorlatilag is megmutatni a tudásukat. Utóbbiról, úgy tudom, szintén a Magyar Cserkészszövetség gondoskodott. (Budapest) Vitéz dr. Réz Henrik. Schnepfenthal und Ungarn. Beiträge von E. von Szelényi. Gotha, 1930. Értékes tanulmány jelent meg a fenti címen Lie. dr, Szelényi Ödön egyetemi magántanártól, aki már oly sok jeles munkával gazdagította a filozófiai és pedagógiai irodalmat és ezek közül nem egy olyannal, amely önálló forrástanulmányokon alapul. A fenti dolgozat is önálló kutatás alapján tárgyalja a schnepfenthali nevelőintézet hatását Magyarországra, az intézet volt magyar látogatóit és magyar születésű tanárait. Pestalozzi hatása hazánkra közismert és gyakran volt a pedagógiai kutatás tárgya. Kevéssé ismeretes Salzmann iskolájának hatása s hogy dr. Szelényi értékes munkaerejét ezen ismeretlen téren érvényesítette és tegyük hozzá, nagy eredménnyel és szerencsével, ez nagy érdemszámba megy. Ezen eredményekről számol be a fenti német dolgozat. Németország és hazánk között különösen a reformáció óta áll fenn kulturális téren szoros kapcsolat és ez tart egészen a jelenkorig. A kiváló német egyetemeknek és nevelőintézeteknek nagyon sok magyar látogatója akad. A schnepfenthali intézetet sem mulasztották el meglátogatni, különösen Jena, Göttingen és Halle magyar egyetemi hallgatói. így 1786—1849-ig Magyarországból és Erdélyből 366 látogatója volt az intézetnek. Ez a tény világosan mutatja, hogy a Salzmann atya iskolájának nagy vonzóereje volt a protestáns Magyarországra. Ezen látogatók közé tartozott Ángyán József és dr. Szelényi becses tanulmányában közli ennek értékes leírását a schnepfenthali nevelőintézetről. Hasonlóképpen olvasunk érdekes leírást Brunswick grófnőtől, aki a magyar gyermekkert alapítója volt és 1808-ban látogatta meg a schnepfenthali iskolát. Szerző bizonyos kapcsokat állapít meg a Wimmer által alapított felsőlövői tanintézetek és Schnepfenthal között és ezt a kapcsolatot e helyt azzal a szerény adattal egészítjük ki, hogy Felsőlövőn 1853-ban működött egy Ruppe Ede nevű németországi születésű tanár, aki közvetlenül előbb Schnepfenthálban tanított. A továbbiakban azt a kérdést is vizsgálja szerző, hogy mily hatással volt Salzmann iskolája a hazánkban a 19. század elején létesült inter-
