Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
176 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Bizonyosan ő eszközölte ki aztán, hogy elhagyott lectori állását a helvét iránya miatt szintén üldözőbe vett Pilcius Gáspárral, előbb nagysárosi, dobsinai, ekkor kecerpeklényi lelkésszel töltsék be.1 Pilcius azonban erről a neki már csak szükségből való hivatalról, noha magában véve „tisztességes hivatal“2 volt, már 1586-ban az előkelő márkusfalvi első aki hasonlóképpen a rectori tisztet töltötte be attólfogva, hogy Thoraconymus Mátyás 1588 májusa után visszatért régebbi hivataloskodása helyére, Késmárkra, újra rectornak. Fegyverneki után lectorként Károlyi András működött, míg amaz 1589. december 7-én történt halálával a rectorságban is helyet nem adott neki. 1590-től Krakkai T. Demeter volt mellette a lector egészen 1593-ig, midőn Károlyi András Gyulafehérvárra ment el szintén rectornak. A rectori állást ekkor Decsi Csimor Jánosnak ajánlották fel, de nem vállalta el. Erre aztán Krakkai lett a rector, aki mellé — úgy látszik — már közvetlenül ekkor Váci Gergely került lectornak. Ez 1597-ben a sátoraljaújhelyi rectorságra távozván, helyére Szenei Molnár Albertet szerette volna megnyerni Tolnai Fabricius Tamás első pap, ám az a külföldi időzése miatt soká húzódó tárgyalások3 után sem jött el. Ennélfogva 1598. szeptemberében az addigi gönci rectort, Debreceni M. Boldizsárt alkalmazták,4 aki a lectori állásban a következő század első évéig működött. Az 1598 őszén, tehát csakhamar a Debreceni odamenté után elhalt Krakkainak rectori hivatalát ugyanis nem ő, hanem a külföldről akkor hazaérkezett Ujfalvi Katona Imre foglalta el 1598. december 14-én s mintegy négy évig töltötte be. Ezeknek a tanároknak egy részéről a különben érdemes Szombatin még nem tudott s helyettük részint tévesen szabta meg a többiek működési idejét, részint olyanokat vett fel a tanárok sorába, akik sohasem voltak Sárospatakon tanárok. Ha tehát ebben a tekintetben haladás történhetett ő óta, egyéb tekintetben sem szabad elzárkóznunk a régi adatoknak a történeti kritika rostáján való áteresztésétöl s az azóta megismert hiteles adatok felhasználásától és kellő érvényesítésétől. Hiszen ma már ismerjük „a történelmi kritikának a nevét“ ! 1 Róla külön cikkem szól. 2 Szenei Molnár Albert naplója . . . 1898. 102. 1. papságra hivatott meg. Ekkor pataki utódja Fegyverneki L. Izsák lelt, 3 U. o. 20-21. és 101—103. 1. 4 Magyar Protestáns Egyháztört. Adattár 1927. 128. 1. Dr. Zoványi Jenő. Hazai és külföldi irodalom. A . kritika berkeiből. Császár Elemér megírta A magyar irodalmi kritika történetét, de a kritika elméletét még senki nem írta meg, vagy ha megírta is, senki nem vet ügyet a szabályaira, s a poétika és esztétika sem szól a bírálatról, mint irodalmi műfajról. Bizonyára ez
