Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Nagy Miklós: Új tanterv kell
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 157 Új tanterv kell. Közoktatásügyi miniszterünk folyó évi január és február hóban a Pesti Naplóban megjelent cikksorozata nyomán tanügyi és politikai lapjaink sűrűn tárgyalják az új középiskolai reform ügyét. Nagyon eltérő vélemények hangzanak el, de egyben mindannyian megegyeznek, abban t. i., hogy a mai középiskolai tanterv tarthatatlan, helyette új tanterv kell, Én is ebben a véleményben vagyok. Igenis új tanterv kell, még pedig olyan, amely megfelel a középiskola ideális céljának, de megfelel egyúttal a speciális magyar viszonyoknak is anélkül, hogy a magyarságot a művelt emberiség nagy kultúrközösségéből kiszakítaná, anélkül, hogy a magyarságot a vezető kultúrnépek magas szellemi kultúrájánál csak egy fokkal is alacsonyabbra szorítaná; olyan új tanterv kell, amely nem efemer jellegű divatos szellemi áramlatok szerint igazodik, hanem a múlton épülve, a múlt és jelen örök értékű szellemi kincseinek felhasználásával, viszi előbbre, emeli fokozatosan magasabb szellem-erkölcsi színvonalra az emberi lelkeket. Nem szabad hát az új tantervnek ötletszerű, pár esztendőre szóló alkotásnak lennie, hanem olyannak, amely a múlt tanulságainak, a jelen és jövő követelményeinek alapos, gondos szemmeltartásával készülvén, biztos, szilárd irányítója lehessen legalább néhány évtizedig a magyar középiskola munkájának. Nem szabad a magyar ifjúságot bármily jószándékú kísérletezések eszközévé alacsonyítani. Nem szabad a közvéleménybe beültetni azt a hitet, hogy a középiskola célja, feladata, máról holnapra ötletszerűleg változtatható, önkényesen cserélgethető, mert ez a hit a tekintélyrombolás szellemének legbiztosabb, legveszedelmesebb kitenyésztőjévé lesz. A középiskola nagyszerű hivatásában, e hivatás helyes betöltésének szükséges voltában, nélkülözhetetlenségében való hitet nem szabad, nem lehet megingatni a közvéleménvben, jövendő nagy katasztrófák fenyegető veszedelme nélkül. A középiskola a múltat ismerő és kellő mértékig tisztelő, a jelent helyesen értékelő, helyesen irányító, sőt az emberi lehetőség határáig még a jövendőbe is belátni képes emberek kiformálója, vagyis a legmagasabb kultúrideálok melegágya, továbbplántálója; — ezt a hitet kell kiváltani, minél jobban megszilárdítani a helyes kultúrpolitikának. Ezt kell szem előtt tartani az új tanterv megalkotásánál is. Nagy erkölcsi felelősség terheli telját e tanterv megalkotóit s mindazokat, akik az alkotáshoz segítő kezet nyújtanak, mindazokat, akik az alkotók mutatkozó tévedései ellen kellő időben, kellő erővel nem tiltakoznak. A készülő új tanterv részleteit mindezideig nem ismerjük, illetékes helyről csak általánosságokat hallottunk felőle ; tehát magáról az új tantervről véleményt sem mondhatunk. De a hangoztatott általános elvek komoly aggodalmakat keltenek bennünk, mert úgy látjuk, hogy a hasznosság elvének kívánnak döntő szerepet juttatni. Ez pedig olyan ingatag alap, amelyre egy jobb jövőre vágyó, jobb jövőre érdemes nemzet kultúráját ráhelyezni, mint egyetlen kockára feltenni, nem szabad.
